Cikkek

Univerzális Műhelyfoglalkozások a Kutatók Éjszakáján

umf fejlec 330x119

Az "Univerzális Műhelyfoglalkozások" sorozat őszi szezonját 2014. szeptember 26-án a Kutatók Éjszakáján nyitjuk meg négy érdekes témájú előadással (helyszín: Pannon Egyetem B épület, aula földszinti konferenciaterem).  Az előadás minden érdeklődő számára nyílt és ingyenes!

 

 

 

18:00-18:45
Egy Gyűrű mi örök, Egy Gyűrű kell nekem, Egy a lábamra jár, segít az Egyetlen
Preiszner Bálint PhD hallgató, Limnológia Intézeti Tanszék

Mi mindenre jó a madárgyűrűzés? Kedvtelés vagy komoly tudományos munka? Árt vagy használ a madárnak?

 

19:00-19:45
Négy kontinens csillagai 
Ladányi Tamás, tanár, asztrofotográfus

Kalandozások a világ közeli és távoli tájain, földrajzi és csillagászati vonatkozásban, látványos asztrotájképek formájában. Két évtized utazásai során Európa, Ázsia, Afrika és Amerika számos országát kereste fel az ismert asztrofotós, aki sajátos szemszögből mutatja be a nappalról ismert tájakat, városokat. Képeiben, beszámolóiban a világ éjszakai arcát jeleníti meg, csillagokkal, Tejúttal, égitestekkel egyetemben.

 

20:00-20:45
CSI Veszprém - helyszínelés elektronmikroszkóppal
Dr. Kovács Kristóf egyetemi docens, Anyagmérnöki Intézet

Működött-e a kerékpár világítása a baleset pillanatában? Rálőttek-e az éjjeliőrre? Miért szakadt le a kisteherautó kereke? Megtörtént esetek a közelmúltból. A pásztázó elektronmikroszkóp az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatára alkalmas berendezés, amellyel nagy nagyításban megjeleníthető az anyagok szerkezete, és mérhető az elemi összetétele. A szupravezetőktől a bűnjelekig, a kerámiáktól a rovarokig bármit vizsgálhatunk pásztázó elektronmikroszkóppal. Működés közben bemutatjuk az elektronmikroszkópot, valamint bűnügyi technikai, biológiai és anyagtudományi (pl. szupravezető kerámia) mintákat.

 

21:00-21:45
Földkérgi radioaktív izotópok a szépség, egészség és szerelem szolgálatában
Dr. Somlai János egyetemi docens, Radiokémiai és Radioökológiai Intézet

A huszadik századot az atomkor századának is hívták. Az évszázad kezdetére esik a tizenkilencedik század végén felfedezett röntgensugárzás, illetve a radioaktív anyagok alkalmazásának széleskörű elterjedése.  A huszadik évszázad alatt voltak szakaszok, amikor istenítették és voltak, amikor a pokolba kívánták a radioaktív anyagokat. Gondoljunk csak a kezdeti szakaszra, amikor az újonnan felfedezett röntgensugárzást, majd később a radioaktív anyagokat szinte korlátlanul használták az egészség megőrzésére, betegségek kezelésére. Sokan igyekeztek ezt a csodaszert, az akkor még az örök élet elixírjének hitt radioaktív anyagot beszerezni, használni, hogy egészségüket megőrizzék, szexuális képességeiket megsokszorozzák, életüket meghosszabbítsák. Így forgalomba kerültek radioaktív arckrémek, és egyéb kozmetikai szerek, rádiumtartalmú fogkrémek, csokoládék, pékáruk, különböző roboráló szerek és nagy népszerűségnek örvendtek azok a berendezések, amelyekkel otthon bárki készíthetett magának radonos ivóvizet. A tudomány fejlődésével, a tapasztalatok összegzésével később bebizonyosodott, hogy az ionizáló sugárzások nagy adagban súlyosan károsítják az egészséget. A kezdeti, és tudományosan nem megalapozott széleskörű felhasználás, sok ember egészségromlásához, esetenként halálához vezetett.  Ebben az anyagban áttekintjük a radioaktív anyagok széleskörű, többnyire meggondolatlan, és minden tudományos alapot nélkülöző, az emberek egészségének, fiatalságának, szépségének és nem kevésbé népszerű, szexuális képességének megőrzése, fokozása céljából történő alkalmazásait.

 

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A rendezvény a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 projekt keretében valósul meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.