A fenntarthatóságról őszintén

A városokban a közlekedés és a szél által az utak felületéről felverődő, illetve a gépjárművek mechanikai kopásából származó aeroszol részecskék akár 30-50%-ban is hozzájárulhatnak a városi PM10 terheléshez. A kiülepedett, reszuszpendálható por belélegezhető frakciójának mintavételezésére on-line mintavételi módszert fejlesztettünk ki, mely segítségével lehetőség nyílt korábban nem alkalmazott analitikai vizsgálatok elvégzésére. A légköri PM10 aeroszolban a reszuszpendálható hányad becslése a mai napig csak modellezéssel volt lehetséges. A kutatás során reszuszpendált és légköri PM10 aeroszol minták kémiai összetételéből meghatározzuk ezen aeroszol forrás hozzájárulásának mértékét, továbbá a légkörben található természetes radionuklidokat nyomjelzőként alkalmazva megbecsüljük a reszuszpendált aeroszol tartózkodási idejét. Emellett olyan toxikológiai vizsgálatokat végzünk, melyek során megállapítható, hogy a reszuszpendálható városi por milyen genetikai és sejtbiológiai változásokat, illetve DNS károsodásokat okozhat az emberi szervezetben. A reszuszpendált városi aeroszol azonosítása, hozzájárulás mértékének és tartózkodási idejének meghatározása, illetve humán egészségügyi kockázatának becslése a tudományos eredmények mellett társadalmi és gazdasági szempontból is hasznos, mivel segítségükkel az önkormányzatok és a szakhatóságok hatékony levegőminőség védelmi intézkedéseket dolgozhatnak ki. A nagyvárosok PM10 szennyezettségének csökkentésével mérsékelhető a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és súlyossága.

Az elmúlt időszakban a városi állatpopulációk szaporodási sikere jelentősen változott az urbanizált területek megváltozott táplálékkínálata és a természetes táplálékforrások hiánya miatt. Az intenzív emberi zavarás negatív hatással lehet a városi állatok reprodukciójára, ugyanakkor számos városban élő állatfaj alkalmazkodik az állandó emberi zavaráshoz. Ez gyakran konfliktusok forrása, ezért a városi állatpopulációkkal való tartós együttélési stratégiák megtalálásához szükség van az emberrel szembeni tolerancia/bátorság kialakulását eredményező mechanizmusok feltárására. A projekt során összefüggéseket keresünk a releváns lokális környezeti jellemzők és a városi állatok szaporodási sikere, túlélése és viselkedése között. Terepi, térinformatikai és rádió-telemetriás nyomkövetésen alapuló, kombinált megközelítéssel jellemezzük a frissen kirepült madarak mortalitását és területhasználatát, és azonosítjuk ebben az érzékeny életszakaszban legkedvezőbb városi élőhelytípusokat. Vizsgáljuk városi madárfészkeknél az antropogén táplálékforrások szaporodási sikerre, valamint a fiókák fejlődésére és egészségi állapotára gyakorolt hatásait. Teszteljük kísérletesen azt a hipotézist, miszerint a vadon élő állatok zavaráshoz történő gyors alkalmazkodásában és az ehhez kapcsolódó bátorság kialakulásában epigenetikai változások is szerepet kapnak. Vizsgáljuk az emberi zavarás közösségi szintű hatásait, azaz hogy mely fajok reagálnak érzékenyen a tartós zavarásra, és melyek nem. Vizsgálataink hozzájárulnak az urbanizáció életközösségekre gyakorolt hatásainak alaposabb megértéséhez, a városi élővilágra nehezedő kihívások és az ezekre adott válaszok feltárásához. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az eredeti ökoszisztémát eredményesebben és fenntarthatóbban őrizhessük meg épített környezetünkben.

A klímaváltozás és nyersanyaghiány szélsőséges hatásai miatt átalakuló környezetünk már rövidtávon is kihívást jelent. Elengedhetetlen, hogy minden szinten felkészüljünk az elkerülhetetlen változások társadalmi és gazdasági hatásainak előrejelzésére és enyhítésére. Ennek legfontosabb pillére a szemléletformálás, mely a mitigációs és adaptációs célkitűzések megvalósíthatóságának előfeltétele. A projekt során az adaptációs felkészültség mérését és annak értékelését lehetővé tevő módszertant fejlesztünk ki, az adaptációs felkészüléssel összefüggő képzési tematikát dolgozunk ki, online képzési formákat valósítunk meg magyar és angol nyelven, végül megfelelő tudással rendelkező szakembereket képzünk. Létrehozunk egy tudományos alapú és igényességű, magyar nyelvű információs adatbázist. A platform célja az adaptációval kapcsolatos, közérthető képi, hangi és írott információk rendszerezett módon történő terjesztése, hogy segítse a szervezetek, közösségek és magánszemélyek felkészülését az erőforrások kimerülése, az éghajlatváltozás összetett következményei és számos egyéb tényező együttes hatásai miatt bekövetkező gyorsuló változásokra. A folyamatokat és összefüggéseket bemutató, a legfontosabb nemzetközi kutatásokat érthetővé tévő hiteles adaptációs platform segítségével rendszerezett módon terjeszthetők az alkalmazkodással kapcsolatos, hiteles és közérthető képi, hangi és írott információk. Lehetővé teszi a párbeszédet az érdeklődők között, továbbá az aktuális tudományos információk gyors feldolgozásával és eljuttatásával segíti őket a változásokkal kapcsolatos tájékozódásban.

Publikációk

• Rjiba, I. B., Tóth-Nagy, G., Rostási, Á., Gyurácz-Németh, P., Sebestyén, V. How should climate actions be planned? Model lessons from published action plans Journal of Environmental Management (D1), 2024
• Varga, G., Gresina, F., Gelencsér, A., Csávics, A., Rostási, Á. Desert dust and photovoltaic energy forecasts: lessons from 46 Saharan dust events in Hungary (Central Europe) Renewable and Sustainable Energy Reviews (D1), 2025
• Joe P. Woodman, Stefan J. G. Vriend, Frank Adriaensen, Elena Álvarez, Alexander Artemyev, Emilio Barba, Malcolm D. Burgess, Samuel P. Caro, Laure Cauchard, Anne Charmantier, Ella F. Cole, Niels Dingemanse, Blandine Doligez, Tapio Eeva, Simon R. Evans, Arnaud Grégoire, Marcel Lambrechts, Agu Leivits, András Liker, Erik Matthysen, Markku Orell, John S. Park, Seppo Rytkönen, Juan Carlos Senar, Gábor Seress, Marta Szulkin, Kees van Oers, Emma Vatka, Marcel E. Visser, Josh A. Firth, Ben C. Sheldon Continent-Wide Drivers of Spatial Synchrony in Breeding Demographic Structure Across Wild Great Tit Populations Ecology Letters (D1), 2025
• Seress, G., Sándor, K., Bókony, V., Bukor, B., Hubai, K., Liker, A. Radio-tracking urban breeding birds: The importance of native vegetation Ecological Applications (D1), 2025
• Varga Gy. A szél árnyéka – A szaharai por és a fotovoltaikus energiatermelés kapcsolatrendszere Élet és Tudomány, 2024
• Bukor, B., Kósa, B., Liker, A., Seress, G. Winter field survey of bird feeders in two Hungarian cities Ornis Hungarica (Q3), 2024
• Gammoudi, N., Kovács, J., Gresina, F., Varga, Gy. Combined use of HYSPLIT model and MODIS aerosols optical depth to study the spatiotemporal circulation patterns of Saharan dust events over Central Europe Aeolian Research (Q1), 2024
• Varga, Gy., Csávics, A., Szeberényi, J., Gresina, F. Non-uniform tropospheric NO2 level changes in European Union caused by governmental COVID-19 restrictions and geography City and Environment Interactions (D1), 2024
• Varga, Gy., Rostási, Á., Meiramova, A., Dagsson-Waldhauserová, P., Gresina, F. Increasing frequency and changing nature of Saharan dust storm events in the Carpathian Basin (2019–2023)–the new normal? Hungarian Geographical Bulletin (D1), 2024
• Nóra Ágh, Henrietta Anna Dalvári, Krisztián Szabó, Ivett Pipoly, András Liker Hard life for sons in the nest? Sex-dependent offspring mortality in great tits in urban and forest areas Avian Research (Q1), 2024
• Varga, Gy., Meinander, O., Rostási, Á., Dagsson-Waldhauserová, P., Csávics, A., Gresina, F. Saharan, Aral-Caspian and Middle East dust travels to Finland (1980-2022). ENVIRONMENT INTERNATIONAL (D1), 2023
• Varga, Gy., Gresina, F., Szeberényi, J., Gelencsér, A., Rostási, Á. Effect of Saharan dust episodes on the accuracy of photovoltaic energy production forecast in Hungary (Central Europe). RENEWABLE AND SUSTAINABLE ENERGY REVIEWS (D1), 2024

Eredmények

TUDOMÁNY ÉS ALKALMAZKODÁS – Konferencia az emberiség kihívásairól és lehetőségeiről
Saját szervezésű tudományos konferencia
2023. április 22. Balatonalmádi, Nereus Park Hotel

EMBER-TERMÉSZET KONFLIKTUSOK MAGYARORSZÁGON
Saját szervezésű tudományos konferencia
2023. november 11. Veszprém, MTA VEAB-székház

A VALÓSÁG NEM ELLENSÉG
Saját szervezésű tudományos konferencia
2023. november 23-24. Veszprém, MTA VEAB-székház

TANSZÉKI SZEMINÁRIUM
Saját szervezésű rendezvény
2024. március 18. Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

WORLD ADAPTATION FORUM – BEND OR BREAK TOGETHER
Saját szervezésű nemzetközi tudományos konferencia
2024. április 19-20. Budapest

A MAGYAR ETOLÓGIAI TÁRSASÁG XXVI. KONFERENCIÁJA
Saját szervezésű nemzetközi tudományos konferencia
2024. november 21-23. Veszprém, Pannon Egyetem

PLANET HOPE – A CSELEKVÉS IDEJE
Saját szervezésű rendezvény
2024. november 28. Veszprém, FOTON Audivizuális Centrum és MTA VEAB-székház

World Adaptation Forum – Bend or Break Together
Tudományos konferencia

2024. április 19-20.
Budapest

A technológiai civilizáció XX. század közepe óta tartó robbanásszerű fejlődését az olcsó, nagy energiasűrűségű és eddig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók tették lehetővé. A globális gazdaság folytonos növekedésének ideája azonban napjainkra beleütközött a bolygónk véges erőforrásaiból adódó korlátokba.

Szalóczy Zsolt: A megújuló energiaforrásokra történő átállás kellemetlen következményei.
Előadás

2023. november 24.
Veszprém

Szalóczy Zsolt: A megújuló energiaforrásokra történő átállás kellemetlen következményei. „A valóság nem ellenség” című konferencia

Gelencsér András: Ne féljünk a valóságtól!
Előadás

2023. november 23.
Veszprém

Gelencsér András: Ne féljünk a valóságtól! „A valóság nem ellenség” című konferencia

Liker András: Az emberekkel szembeni bátorság kialakulása a városi állatokban.
Előadás

2023. november 11.
Veszprém

Liker András: Az emberekkel szembeni bátorság kialakulása a városi állatokban. „Ember-természet konfliktusok Magyarországon” című konferencia

Elnyert hazai pályázatok

2 elnyert MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2023.09.01. – 2026.08.31.)

– Jancsek-Turóczi Beatrix: A reszuszpendált városi aeroszol levegőminőségre és emberi egészségre gyakorolt hatásai

– Seress Gábor: Városi madarak szaporodását és túlélését befolyásoló tényezők vizsgálata rádió-telemetriás nyomkövetéssel és hosszú távú adatsorokon

Tudomány és alkalmazkodás

2023. április 22.

Konferencia az emberiség kihívásairól és lehetőségeiről – Balatonalmádi, Nereus Park Hotel