Kísérletek nagyon hideg tájakon
dr. Medvegy Tibor adjunktus (Fizika és Mechatronika Intézet)
Időpontok: 18:00 - 19:00; 19:30 - 20:30; 21:00 - 22:00
Helyszín: B 103
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
A nitrogén amely a levegő több, mint 78%-át teszi ki, színtelen, szagtalan, unalmas. Az extrém hideg - mínusz 196°C-os – cseppfolyós nitrogénnel ezzel szemben érdekesebbnél érdekesebb kísérletek végezhetők el. Az előadás során megfigyeljük, hogy miként viselkednek a hétköznapi anyagok ilyen alacsony hőmérsékleten, folyékony oxigént állítunk elő és nitrogénhajtású rakétát készítünk.
Építsünk villamos forgógépet 15 perc alatt avagy az elektrodinamika szerepe az elektronikus mozgásirányításokban
dr. Fodor Dénes egyetemi docens és Szalay István tanársegéd (Járműmechatronikai és Automatizálási Kutatóintézet
Időpontok: 18:00 - 19:00; 19:30 - 20:30; 21:00 - 22:00
Helyszín: J 005
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
Az elektronikus automatizálás, a villamos járművek, villamos vontatások, drónok, villamos meghajtású hajók és repülőgépek egyszóval a korszerű műszaki alkalmazások legmélyén villamos motorok végzik a mozgásirányítási feladatokat. Ezek fontosságát éppen sokféleségük jelzi, de mindenikük az elektrodinamika törvényeit kiaknázva működik. A kurzus célja, hogy közérthető módon világítsa meg az elektrodinamika rejtelmeit és egyszerű kísérleten keresztül ( egy db. drót, két mágnes, egy elem és két gemkapocs segítségével ) egy villamos forgómotor megépítésén keresztül demonstrálja az elmélet működését.
A vegyészkobold egy napja
Szabóné dr. Bárdos Erzsébet egyetemi docens (Kémia Intézet)
Időpontok: 18:00 - 19:00; 19:30 - 20:30; 21:00 - 22:00
Helyszín: C 136 (Bodor terem)
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
Ébresztő (5 órakor)! Tej, kávé vagy vaníliás tej reggelire? A reggeli csúcsforgalomban rosszul működik a közlekedési lámpa, s közben még a rendőr is megszondáztatja kis koboldunkat.
Így csak lifttel tud feljutni a munkahelyére, ahol színváltó harisnyát készít! Munka közben nagyon elfárad, s már alig várja, hogy megszólaljon a munkavégét jelző kürt. Az ebédre felszolgált színváltós leves és a desszert: madártej tejszínhabbal igazi felüdülést jelent számára. Délután jól esik egy kicsit dolgoznia a kertben a sünikék között, utána néhány órát az edző teremben is eltölt, majd jót focizik a barátaival.
Az esti mese után nem tér nyugovóra, hanem betér egy közeli étterembe, ahol a flambírozott kaviár mellé színváltós koktélt fogyaszt. Lefekvés előtt megnézi a „A pokol kapuja” című filmet, így nem csoda, ha rosszat álmodik, de azért elalvás előtt bejegyzi a Facebook oldalára:
„Bomba jó a kémia!”
Az anyagtudomány műhelytitkai
Dr. Kovács András adjunktus (Anyagmérnöki és Gépészmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00 - 19:00; 19:30 - 20:30; 21:00 - 22:00
Helyszín: C épület Anyagmérnöki Tanszék
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
CSI Veszprém- Helyszínelünk az elektronmikroszkóppal
Működött-e a kerékpár világítása a baleset pillanatában? Rálőttek-e az éjjeliőrre? Miért szakadt le a kisteherautó kereke? Megtörtént esetek a közelmúltból. A pásztázó elektronmikroszkóp az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatára alkalmas berendezés, amellyel nagy nagyításban megjeleníthető az anyagok szerkezete, és mérhtő az elemi összetétele. A szupravezetőktől a bűnjelekig, a kerámiáktól a rovarokig bármit vizsgálhatunk pásztázó elektronmikroszkóppal. Működés közben bemutatjuk az elektronmikroszkópot, valamint bűnügyi technikai, biológiai és anyagtudományi mintákat.
Számítógépes röntgentomográfia, avagy a "röntgenszeme van" kifejezés a valóságban
Kíváncsi vagy, mi van egy tárgy belsejében, hogyan épül fel annak belső szerkezete? Mi a teendő, ha ezeket tudni szeretnéd, de semmiképpen nnem akarod a mintát összetörni, károsítani? Van megoldásunk! Természetesen ez a legkorszerűbb roncsolásmentes anyagvizsgálati technika jóval többre képes, mint arra, hogy megmutassa, mit rejt egy Kinder-tojás belseje. Olyan vizsgálati módszer ez, amivel a minták károsítása, időigényes és költséges előkészítése nélkül háromdimenziós kép előállításával információt kaphatunk a tárgyak belső felépítéséről, az anyaghibákról, a rejtett tartalmakról. Ha gondolod, hozz magaddal egy Kinder-tojást, felbontás nélkül megnézzük, mi van benne!
Vegyipar a mindennapi életünkben
Bobek Janka egyetemi tanársegéd (Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00 - 19:00; 19:30 - 20:30; 21:00 - 22:00
Helyszín: D3 csarnok
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
A mindennapi használati cikkeink előállítása során elengedhetetlen a vegyipari folyamatok alkalmazása, legyen szó akár a gyógyszerekről, parfümről, műanyagról vagy műtrágyáról.
Szinte nem tudunk olyan használati cikket a kezünkbe venni, amelyet ne érintett volna a vegyipar szele. A háztartásban pedig az összes vegyipari alapfolyamatot megtaláljuk. Reggel akár teát, akár kávét főzünk ún. extrakciós folyamattal indítjuk a napot. Ez a művelet felhasználható többek között a dohány nikotinmentesítésére, a napraforgómagból az olaj kivonására, de a cukorgyártásban is használják. Egyik leggyakrabban alkalmazott vegyipari művelet a desztilláció, amely folyadék elegyek szétválasztására használnak. Erre a legjobb példa a pálinkafőzés, ahol az alkoholt választjuk el a víztől és egyéb komponensektől. Az üveg és fém eszközeink kiváltására tömegesen használjuk fel a műanyagokat, amelyekkel szemben elvárjuk, hogy a fémekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezzenek. Ebben nyújthatnak segítséget a szénszálas és nanocső tartalmú műanyagok, amelyek kedvezőbb mechanikai és vezetési tulajdonságiak révén az elektronikában, az űrkutatásban is használatosak.
Mert ez műanyag! De miért is?
Dr. Varga Csilla egyetemi docens (Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00-18:45; 19:00-19:45; 20:00-20:45; 21:00-21.45
Helyszín: D2 csarnok
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
Bár a tudomány mára már gyakorlatilag határtalan számú és minőségű műanyagot és elasztomert ismer, számos lehetőség rejlik még a témakört illetően. Különösen, ha a műanyagok és gumik értéknövelő újrahasznosítását is számításba vesszük. Kezdetben hatalmi, politikai és gazdasági okok is közrejátszottak a makromolekulák egyre szélesebb körű kísérleteiben és felhasználásában, a tudományos eredmények elterjedésével pedig gyorsan felváltották a korábban megismert, természetes alapanyagokból készült termékeket. A műanyagok valójában a kezdetektől fogva megosztják a közvéleményt, sokszor felüti a fejét a kérdés, hasznosak-e vagy csak a gond van velük, vásároljunk-e egyáltalán műanyagból készült terméket vagy inkább kerüljük el tudatosan. (Már, ha találunk még napjainkban olyan terméket, amihez műanyagnak semmilyen formában nincs köze...) A műanyagmentes július elnevezésű kampánnyal újra felelevenítették a műanyag felhasználás árnyoldalait, és kevesebb szó esik a médiában a kedvező hatásokról. Ahhoz, hogy a hétköznapokban könnyebben eligazodjunk az információáradatban és ne csak sodródjunk vele, a program keretein belül megkíséreljük bemutatni, pl. miért tartósabb vagy kevésbé tartós egyik-másik műanyag bevásárló táska, miért és hogyan készülnek különböző műanyagból a joghurtos poharak, a bevásárló táskák, vagy éppen a kordonhuzalok. Végezetül, ejtünk néhány szót arról is, hogyan kezeljük környezettudatosan, ha már egyszer műanyagból készült terméket vásároltunk.
Hamupipőke projekt: mesék csodája az emberiség szolgálatában
Horváth Krisztián egyetemi docens (Kémia Intézet)
Időpontok: 18:00 - 18:40; 19:00 -19:40; 20:00 - 20:40; 21:00 - 21:40
Helyszín: B-C 229
Célcsoport: diák, felnőtt
Válóperes ügyvéd? Nyelvtudós? Malacok elválasztásának szakértője? Ha érdekel mit csinál, aki elválasztás tudománnyal foglalkozik, és mi köze ennek az egésznek Hamupipőkéhez, a vodkához, a humán genom projekthez és a Cassini űrszondához, akkor ez az előadás neked szól.
Radioaktivitás: a láthatatlan erő
Dr. Tóth-Bodrogi Edit egyetemi docens és dr. Csordás Anita tanársegéd (Radiokémiai és Radioökológiai Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: N épület, tanszéki könyvtár
Célcsoport: diák, felnőtt
A radioaktív sugárzásokat felfedezésük óta sokan és sokféle módon kutatták és használták fel céljaikra. Rájöttek, hogyan lehet segítségükkel villamos energiát termelni, betegségeket azonosítani és meggyógyítani, vagy éppen a dolgok/tárgyak mélyére nézni. Számos tudományos felfedezés, előremutató gyakorlati felhasználás és pozitív hatás került napvilágra, s használjuk, élvezzük ezek előnyeit nap, mint nap. Ezzel együtt azonban nem feledkezhetünk meg a radioaktív sugárzás árnyoldaláról: az emberi természet, a folyamatosan fennálló háborús viszonyok és az egyre inkább kiélesedő fegyverkezési verseny az atombomba előállításához, a különböző izotópok, sugárzások politikai célú (erőszakos) felhasználásához vezettek. A kurzus során egy rövid történeti áttekintést szeretnénk bemutatni, amely a radioaktivitás felfedezésétől kezdve halad végig a történelmen, miközben arra keressük a választ: „Hogyan jutott el az emberiség uránérctől az atombombáig?
Színes varázslatok
Ispán Dávid PhD hallgató (Kémia Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: N épület 4. emeleti hallgatói labor
Célcsoport: diák, felnőtt
Hétköznapi életünk során természetesnek vesszük, hogy mindennek van színe. De vajon honnan jönnek a színek és vajon van-e mód átalakítani őket? Hogyan tudunk egy láthatatlan anyagot láthatóvá varázsolni? A kurzus során ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat. Megvizsgáljuk, hogy hogyan lehet pl. egy színtelen szteroidból színes anyagot előállítani, megmutatjuk, hogy ezt milyen módon alkalmazzuk a kutatói munka során. Megvizsgáljuk az egyszes szerves kémiai festékanyagok működését és néhány természetes, a háztartásban is megtalálható festékkel is foglalkozni fogunk.
Hiszem ha látom! - Látni a láthatatlant
Dr. Nagy Georgina adjunktus (Környezetmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: C 426
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
Sokféleképpen nézhetjük a világot. Megfigyelhetjük a nyilvánvalót, a szabad szemmel látható valóságot, ahol a minket körülvevő tárgyaknak jól megkülönböztethető alakjuk és formájuk van, vagy mélyebbre áshatunk a felszín alá, ahol egy alternatív valósággal találkozhatunk, melyben nem a fény és az árnyék az uralkodó hanem a hideg és a meleg. Ez az infravörös hőtérképezés, melynek segítségéve láthatjuk a hőt. Alkalmazási területei az egészségvédelemtől a retusáláson át a tűzvédelemig terjed, így semmi nem marad láthatatlan.
Hallod vagy érzed? A végtelenül emelkedő hangoktól az igazi csendig
Dr. Domokos Endre egyetemi docens (Környezetmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: C 428
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
A hangok állandóan körbevesznek bennünket, de csak kevés figyelmet fordítunk rájuk. A kurzuson megismerkedhetünk a hangok keletkezésével és olyan hangtani érdekességekkel, mint a folyamatosan emelkedő hang. A résztvevőknek lehetősége lesz felmérni milyen jó a hallása, milyen jók a reflexei és kipróbálható az is ki milyen hangosan tud kiabálni.
Aromaanyagoktól a bioelektromosságig
Dr. Bakonyi Péter tudományos munkatárs és dr. Nemestóthy Nándor egyetemi docens (Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: N 338
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
A kurzus során bemutatásra kerül a biomérnökség, mindennapokban is használható eredményei az élelmiszeripartól az energetikáig.
Az aromaanyagokon belül igen sokféle komponenst tartanak számon a szakemberek. A különféle felépítésű sav, alkohol, aldehid vegyületeken kívül nagy jelentősége van az úgynevezett észter vegyületeknek, amelyek kis molekulatömegű savak és alkoholok összekapcsolásával nyerhetők. Ezek az aroma-észterek kis koncentrációban kellemes illatú és ízű, illékony anyagok. Egyik legegyszerűbb felépítésű képviselőjük, az etil-acetát szagával (illatával?) biztos már nagyon sokan találkoztak a körömlakk lemosó kupakjának lecsavarásakor. E vegyület és rokonai szinte minden gyümölcsben kimutathatók így érthető, hogy a gyümölcs alapú italkészítményekben szívesen alkalmazzák őket aromaadalékként is.
Az elmúlt évtizedben a biotechnológiai kutatásokban egyre inkább teret nyerő mikrobiológiai üzemanyagcellák alkalmazása merőben új lehetőséget teremt megújuló elektromos energia („bioelektromosság”) előállítására. A baktériumok egy speciális csoportja, az ún. exoelektrogének a szerves anyag oxidálásából nyert elektronokat – szigorúan anaerob környezetben – képesek közvetlenül egy szilárd vezető felületére transzportálni. Az exoelektrogén baktériumokból kialakított biofilm segítségével egy MÜC-ben közvetlenül szerves anyag lebontásából nyerhető elektromos energia.
Gépészmérnöki kihívások a kiber-fizikai rendszerek korában
Boleraczki Miklós tanszéki mérnök (Anyagmérnöki és Gépészmérnöki Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30
Helyszín: J épület (1.em.) DFMA labor
Célcsoport: diák, felnőtt
Hiába az internet a sok adat, és a programozás, a valóságos világban fizikai eszközök nélkül nehezen boldogulnánk. A gépészmérnök egyik fő feladata: eszközök, berendezések, rendszerek tervezése, gyártása és üzemeltetése. A jövő nagy kihívása a virtuális és a valóságos világ közötti kapcsolat megteremtése kiber-fizikai rendszerekkel. Gyere, és ismerd meg mivel járulhat hozzá egy gépészmérnök a robotika forradalmához! Az előadás végén egy rövid online teszt tölthető ki.
Laboratórium a természetben
Dr. Hubai Katalin Eszter tanársegéd (Környezettudományi Intézet)
Időpontok: 18:00-18:30; 18:45-19:15; 19:30-20:00; 20:15-20:45; 21:00-21:30; 21:45-22:15
Helyszín: N 10
Célcsoport: gyerek, diák, felnőtt
Tudni szeretné miért csúszós a strandon a lépcső? Milyen gondot okozhat egy új faj megjelenése? Miért látni színes gyűrűket a madarak lábán? Hova tűnik a sok lehulló avar a patakokból? Vagy csak kicsit közelebbről szeretné megnézni Vízipók barátait? Ezeken túl a kurzuson megismerkedhet a mikroszkopikus alga fajokkal, azok gyűjtési és határozási módszereivel. Mikroszkóp alatt láthatja egy kevésbé ismert, vízi élőlények közösség tagjait, például a víziskorpiót vagy a szitakötő lárvát. Beleshet egy madárodú belsejébe, és megnézheti hogyan oldanak meg feladatokat a széncinegék. Mindeközben végig követheti az élet kialakulását és fejlődését a Földön. A legkisebbek pedig játékos feladatok segítségével ismerkedhetnek meg a természet csodáival és azokkal az apró tettekkel melyekkel ők is hozzájárulhatnak a megóvásukhoz.
