A 2030 SDGs Game egy fenntarthatósággal kapcsolatos, többszereplős, interaktív, kártyaalapú játék, amely a „valós világot” szimulálja 2030-ig.
Ez a 2016-ban Japánban kidolgozott kártyamódszer erőteljes és hatásos társadalmi jelenséggé vált, amely kiterjedt médiavisszhangot váltott ki, és amely eddig több mint 300 000 résztvevőt ért el.
Magyarországon Kövesdi Anikó Barbara honosította meg a játékot, aki Japánban végezte el a hivatalos facilitátor képzést. A Pannon Egyetem Mérnöki Kara szintén elkötelezett a fenntarthatóság iránt, ezért kézenfekvő volt egy együttműködés kialakítása. Az alábbiakban Anikó mesél nekünk erről az oktatási módszerről.
Kérlek foglald össze nekünk röviden mi az a 2030 SDGs Game kártyamódszer!
Ez egy Japánban kidolgozott többszereplős, interaktív, kártyaalapú játék, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásmódot tapasztaltatja meg a résztvevőkkel. Nagyon jó szemléletformáló, önismereti és csapatépítő játék is egyben.
Hogyan ismerkedtél meg a játékkal?
Japánban éltem 17 évig, és 12 évig foglalkoztam környezetvédelmi oktatással. A munkásságom 5. évében kezdtem megismerkedni a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatással, majd három évre rá megtapasztaltam ezt a játékot. Lenyűgözött és rögtön beleszeretettem, mert egyszerre szórakoztató és mély értelmű, az egyik leghatékonyabb oktatási módszernek tartom az eddigi pályafutásom során.
Anikó ez idáig az egyetlen magyar, aki a 2030 SDGs Game szülőhazájában, Japánban végezte el a facilitátor képzést.
A 2030 SDGs Game eseményeket vállalati, kormányzati, oktatási és közösségi környezetben tartják azok a minősített facilitátorok, akiket Japánban vagy más kihelyezett központban képeztek ki.
Japánban mekkora hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóság kérdéskörére?
2018 óta felkapott téma lett a fenntarthatóság, médiában is sokat szerepelnek a fenntartható fejlődési célok (SDGs) és minden évben díjazzák az ezzel foglalkozó vállalatokat és szervezeteket. Egy felmérés szerint 2022-ben az SDG-k ismertségi rátája 86% volt, egyre többen vannak tisztában az ENSZ céljaival, és próbálnak tenni értük.
Jól tudom, hogy Magyarországon te vagy az egyetlen facilitátor/nagykövet?
Jelenleg én vagyok az egyetlen, aki Japánban végezte el a facilitátor képzést, utánam vannak már ketten, akik európai kirendeltségben tették le a vizsgát. És igen, kicsit nagykövetnek is érzem magam, mert amikor hazaköltöztem Magyarországra, úgy éreztem, hogy kevesen ismerik a fenntarthatóság gondolkodásmódját, pedig szükség lenne rá. Mindig is a játékos tanulás híve voltam, és ezt a módszert emiatt is nagyon hatékonynak tartom. Sokkal szórakoztatóbb így elsajátítani ezeket az ismereteket, ezért is gondolom, hogy érdemes minél több embernek megtapasztalnia.
Hogyan tervezed meghonosítani az SDGs kártyamódszert itthon?
A Pannon Egyetem elismerte oktatási módszereként, így itt az egyetemen mindenképp a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás részévé vált. Ajka önkormányzata is befogadta a módszert, több helyen lebonyolítottuk már a városban, amely remélhetőleg a későbbiekben hasznos lesz a város fenntarthatóságával kapcsolatos döntéshozatalnál. Vállalatok tréning módszereként is szeretném népszerűsíteni. Egyre több vállalat érdeklődik iránta, mint szemléletformáló illetve csapatépítő tréning módszer, valamint a jövő évtől kötelező fenntarthatósági jelentés szempontjából is hasznos lehet számukra.
Ezzel párhuzamosan, és a leendő növekvő keresletre reagálva szeretnénk a jövőben facilitátor képzést is indítani Magyarországon.
A kártyamódszert úgy tervezték, hogy 5-48 játékos tud egyszerre részt venni. A 2030 SDGs játékot körbeölelő workshop 120-150 perc, amely magába foglalja a magyarázatot, a játékidőt, a résztvevők visszacsatolását és a fenntarthatósággal kapcsolatos kulcsszavak megbeszélését, további teendők átgondolását.
Hogy néz ki egy játékmenet?
A szabályok elmagyarázása után két félidőben zajlik a játék. A résztvevők létrehoznak egy világot, és a jelentől 2030-ig pénz és idő felhasználásával különböző projekteket hajtanak végre azért, hogy végül elérjék a céljukat. 5 célt osztunk ki a szereplők körében, valaki pénzt gyűjt, valaki a környezetet védi, valaki pedig szabadidőt biztosít magának. A világot értékeljük három pillér alapján (gazdaság-környezet-társadalom), és minden projekt valahogy hat erre a három pillérre. A két félidő lejártával kiderül, milyen világot hoztak létre a résztvevők. Ezután a tapasztalatok és az azokból származó üzenetek megbeszélése következik, amelyek hatással voltak a szereplőkre és ami összekapcsolódik a fenntarthatósággal. Igény szerint itt mélyebben belemegyünk a témába, megbeszéljük, mik azok az intézkedések, amiket a valós életben is megtehetünk egy fenntarthatóbb világért, s ezzel együtt egy kiteljesedettebb életért.
Ez a kártyamódszer – többek között - a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) jobb megértésére, a fenntarthatóság gondolkodásmódjának, eléréséhez szükséges képességek elsajátítására hivatott. Az SDG-k rendszere bonyolultnak hangozhat, ez a játék segít egyszerűbben és könnyedebben ráhangolódni a fenntartható szemléletre. A fenntartható fejlődési célok megvalósítását 2030-ig tűzte ki az ENSZ, ezért a játék is erre az időszakra fókuszál.
Mi az a célcsoport akinek ajánlod?
Ajánlom mindenkinek, aki szeretné megtapasztalni 7. osztályos diákoktól kezdve felnőttekig. Diákoknak és tanároknak azért ajánlom, mert a jövő generációja más módon kell, hogy gondolkodjon az előző generációknál és ez a játék ezt fejleszti a diákokban.
A vállalatok vezetőinek és dolgozóinak pedig azért ajánlom, mert ők fokozottan tudnak hatással lenni a világunkra, illetve így vagy úgy muszáj lesz alkalmazkodni a nemzetközi törvényhozás és intézkedések trendjéhez, amely a fenntarthatóságot alappilléreként fogja tekinteni. És természetesen azért is, mert nem mindegy, milyen szemlélettel alakítják a piacot, illetve a piac mennyire tudatosan választja majd ki a fenntarthatósággal foglalkozó vállalatokat.
Illetve ajánlom bárkinek, aki szeretné felfedezni jobban önmagát, a probléma megoldó énjét, szeretné kifejleszteni magában a fenntartható világ létrehozásához szükséges képességeket, és jobb minőségű életet szeretne magának és szeretteinek.
Hogyan vehetünk részt a játékban?
A későbbiekben Anikó és a 2030 SDGs kártyamódszer a "Hívd meg a Mérnöki Kart az iskoládba!" kezdeményezés keretében kérhető workshopként ingyenesen lebonyolítható, előzetes időpontegyeztetés után!
További információk hamarosan!
Ki a facilitátor?
Kövesdi Anikó Barbara
Fenntarthatósági szakértő, 2030 SDGs Game facilitátor, Pannon Egyetem Mérnöki Kar ügyvivő-szakértő
Szülővárosom Tapolca.
13 éves korom óta karatézom, s Japán-szeretetem később két japán egyetem ösztöndíjának megnyeréséhez is vezetett. Sok hatás ért a Felkelő Nap Országában, amelyeknek köszönhetően úgy döntöttem, életcélom lesz egy jobb világ létrejöttének elősegítése. Marketing-menedzsment tanulmányaim során az ökomarketing és a fenntartható fejlődés alapjait is elsajátítottam.
17 évig éltem Japánban, 5 évig egy hulladékújrahasznosító cég környezetvédelmi tevékenységének lebonyolításáért feleltem. 2010-ben megalapítottam a környezetvédelmi oktatással foglalkozó nonprofit szervezetemet, az Ekora-t (Lab for Sustainable Society), ahol többek között kreatív workshopok, vállalati tréningek, öko rendezvények, japán tradícionális túrák szervezése által segítettem a fenntarthatóság felé változni vágyó családokat, vállalatokat, egyéb szervezeteket.
2018-ban sajátitottam el a Japánban kidolgozott kártyaalapú módszert, amely hatékonynak bizonyult a fenntarthatóság oktatásában, és amelyet Magyarországon is szeretnék népszerűsiteni. 2023 szeptemberétől a módszerrel a Pannon Egyetemen is oktatok.
