Örömmel és büszkeséggel számolunk be, hogy 2026. március 24-én sikeresen lezajlott Dr. Bakonyi Péter, Pannon Egyetem Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutatócsoportja egyetemi tanárának MTA doktori védése. Bakonyi Péter a "Mikrobiális üzemanyagcellák vizsgálata a membránok perspektívájából" című értekezését mutatta be és védte meg a tudományos bizottság, valamint a szakmai közönség előtt.
A kutatás egy rendkívül időszerű és interdiszciplináris területre fókuszál: a mikrobiális üzemanyagcellák (MÜC) a szennyvíztisztítás és az energiatermelés innovatív összekapcsolásának ígéretét hordozzák magukban, hiszen a szerves anyagok mikrobiális lebontása során az eszközök segítségével közvetlenül villamos energia nyerhető ki. A bemutatott MTA doktori munka kiemelten foglalkozott a rendszerekben alkalmazott membránok kulcsfontosságú szerepével, fejlesztésével, valamint a membrán-mikroba interakciókkal és a biofouling (biológiai eltömődés) jelenségével.
A nyilvános védés ideje és helyszíne: 2026. március 24. (kedd) 11:00 óra, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Földszinti Előadóterem (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.).
Az értekezést három elismert hivatalos bíráló – Dr. Janáky Csaba, Prof. Dr. Kovács Kornél és Dr. Pajkossy Tamás – értékelte. Az opponensek mindannyian kiemelték a kutatómunka nemzetközi szintű jelentőségét, az elért eredmények eredetiségét, és egyöntetűen támogatták a szerző számára az MTA doktora cím odaítélését.
Az MTA doktori cím elnyerését követően Dr. Bakonyi Pétert pályájáról és jövőbeli kutatási terveiről kérdeztük.
Az MTA doktori cím a tudományos pálya egyik csúcsa. Visszatekintve az eddigi munkájára, mi volt az a pillanat vagy eredmény, amire a legbüszkébb a Pannon Egyetemen végzett kutatásai során?
Visszatekintve azt gondolom, hogy pályám egyik leginkább meghatározó pillanata az volt, mikor harmadéves egyetemistaként eldöntöttem, hogy TDK munkába kezdek. Ez volt az origó, ekkor szerettették meg velem Mestereim (Bélafiné Dr. Bakó Katalin, Dr. Gubicza László és Dr. Nemestóthy Nándor) a tudományos kutatási tevékenységet, hiszen sikerült egy összetartó, támogató és szakmailag is kiváló közösséghez csatlakozni. Számomra nagyon motiváló, hogy sosem volt még két egyforma napom, nem lehet úgymond belekényelmesedni a napi szinten végzett feladatokba. A folyamatos igény a kreatív gondolkodásra hosszú távon is éberen tartja az embert, amely véleményem szerint egy kulcseleme a kutatói pálya szisztematikus és sikeres építésének.
A három elismert bíráló (Dr. Janáky Csaba, Prof. Dr. Kovács Kornél és Dr. Pajkossy Tamás) egyöntetűen támogatta a dolgozatát. Volt-e olyan kritikai észrevétel vagy szakmai kérdés a védés során, ami új megvilágításba helyezte a saját eredményeit?
Túlzás nélkül nagyon hálás vagyok mind a három Opponensemnek, hiszen lényeglátó és szemléletformáló szakmai véleményeiken keresztül is támogatták a mikrobiális üzemanyagcellákat érintő kutatásaink szélesebb kontextusban való elhelyezését, értelmezését. A kapott bírálatok írásos megválaszolása, majd a szóbeli diszkusszió az értekezés nyilvános vitája során számomra egy jelentős, szakmailag izgalmas tanulási folyamat volt, és azt gondolom, hogy a legtöbb megfogalmazott (támogató, illetve kritikai) észrevétel, javaslat a rendszereink elektrokémiai, illetve a mikrobiológiai aspektusai kapcsán mind előre fogja vinni az általunk művelt tudományos kutatásokat.
Az értekezése a mikrobiális üzemanyagcellák és a membránok kapcsolatára fókuszál. Hogyan képzeljük el: a gyakorlatban mikor és hol válthatja ki ez a technológia a hagyományos szennyvíztisztítási módszereket?
A membrános mikrobiális üzemanyagcellák kutatásának, fejlesztésének úgymond hosszú múltja, de relatíve rövid története van. A rendszerek működésével kapcsolatos legfontosabb alapjelenségeket már nagyságrendileg 100 éve felismerték, de az igazi technológia fejlődés a 2000-es évektől kapott szárnyakat elsősorban az USA-ból indulva (Prof. Bruce Logan, Penn State University). Ma már jól látszanak az alapkutatási fázist követő alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési fázisok kívánalmai és egyértelmű, hogy olyan cellákat kell tudni építeni (inkluzíve egy jól megválasztott membránnal), melyek az elérhető reakciósebesség (áramsűrűség) tekintetében igyekeznek ledolgozni hátrányukat más abiotikus, például H2-üzemű PEM tüzelőanyagcellákkal összehasonlításban, s emellett szennyvízkezelési funkciójuk is hatékonyan működik. Ezzel párhuzamosan elmondható az is, hogy ma már léteznek a piacon lévő, mikrobiális üzemanyagcellákra alapozott szennyvízkezelési megoldások, melyekről bővebben is olvashatunk a téma egyik legfrissebb publikációjában (https://doi.org/10.1016/j.jpowsour.2024.236001).
Egyetemi tanárként hogyan tudja beépíteni ezeket a legfrissebb kutatási eredményeket a hallgatók képzésébe a Pannon Egyetemen? Mennyire népszerű ez a terület a fiatal hallgatók körében?
Ez egy nagyon fontos kérdés. Kollégákkal közösen törekszünk arra, hogy legújabb eredményeink – elsősorban eddig bio- és vegyészmérnök képzésekben – mindinkább megjelenítődjenek a tantermi kontaktórák keretében is, mintegy példákként, gyakorlati illusztrációként kiegészítve az elméleti alapokat, aspektusokat. Eddigi tapasztalatok alapján a bioelektrokémiai rendszerekhez, mikrobiális üzemanyagcellákhoz kapcsolódó kutatási témák kifejezetten népszerűek. Csoportunk szintjén gyakorlatilag minden félévben van legalább 1-2 (BSc, MSc) hallgató, aki ezen területeken vállalkozik TDK munka, avagy szak- és diplomadolgozat készítésre.
Mi a következő lépés? Az MTA doktori védés után milyen új kutatási irányok felé nyitna a jövőben?
A jövőben szeretnénk vizsgálatainkat és pályázati aktivitásunkat is a bioelektrokémiai platform, mint technológia család mindinkább szélesebb körére kiterjeszteni (pl. mikrobiális sótalanító cellák, elektroszintézis-, valamint nutriens (N,P) visszanyerő cellák), a membránok fejlesztését folytatni célirányosan tervezett és specifikált szintézisek kidolgozásával (pl. az MTA doktori értekezésemben is megjelenő ionogél anyagra alapozva), valamint hazai- és nemzetközi együttműködő (akadémiai és céges) partnereinkkel közösen további ioncserélő polimer anyagok tesztelésével.
A Mérnöki Kar és a BKV-KFK vezetősége, valamint minden munkatársa nevében szívből gratulálunk Prof. Dr. Bakonyi Péternek ehhez a kimagasló tudományos mérföldkőhöz!
