A beszámolási időszakban a Pannon Egyetem Mérnöki Karán 82, míg a Dunaújvárosi Főiskolán 7 kutató
dolgozott több, mint 50 hallgatóval, doktorandusszal együtt a 3 modulon.
Katalitikus reakciók modul
A beszámolási időszakban elindult felületaktív szennyezőanyagok fotokatalitikus és termikus módszerrel is
kombinált fotokatalitikus bontásának vizsgálata. Befejeződtek az aromás vegyületek vizes fázisú fotooxidációja
során keletkező mukonaldehid-származékok képződésének perturbációs módszerrel történő számításai.
Ionfolyadékban nyert anyagok átalakításával olyan jódszármazékok előállítását sikerült megoldani, melyek
kiindulási anyagként szolgálnak további szintézisekhez. Megvalósult a halloysit-szerű nanostruktúrák, valamint
4 különböző rendezettségű és ásványi összetételű kaolinból preparált nanostruktúrák szerkezeti jellemzőinek
vizsgálata. Előkísérletek történtek az előállított nanostruktúrák továbbkezelésére, nagynyomású bombában,
felületi hidrolízis céljából. Ionos folyadékok felhasználási lehetőségét vizsgálva mezőgazdasági, cellulóz alapú
hulladékok hasznosításában megállapítást nyert, hogy az ionos folyadékos előkezelés növeli a glükóz
felszabadulást, ezáltal alkalmazhatók második generációs bioüzemanyagok előállítása során.
Hulladék, mint nyersanyag modul
A beszámolási időszakban elindult a vörösiszap, mint potenciális alapanyag hatásának tanulmányozása
különböző minőségű talajok puffer-képességére. A bekevert talaj-iszap dózisok pH-ját és elektromos
vezetőképességét vizsgálata 3 jellegzetes talajjal megtörtént. A vörösiszap kohászati alkalmazásának
érdekében a redukciós vizsgálatokhoz és a keletkező magnetit elválasztásához megépítésre került egy
ferromágneses szeparátort, valamint egy vákuumretortás kemence. Elkezdődött az ipari hulladékanyagok
geopolimer kötőanyaghoz történő alkalmazását megelőző kémiai összetételek meghatározása, azok értékelése
a felhasználhatóság szempontjából
Új polimer típusú adalékokat kerültek előállításra különböző szálerősítésű kompozitokban és polimer
blendekben való alkalmazáshoz. Az új szerkezetű adalékok kompozitokban való alkalmazhatóságának
vizsgálata megtörtént. Foszfán-foszfit típusú katalizátormódosító ligandumok előállítására ki szintetikus eljárás
lett kidolgozva. Bizonyítást nyert, hogy a reakció aktivitása és enantioszelektivitása igen nagymértékben függ a
katalizátor-komplex kelátgyűrű-méretétől.
Támogató fejlesztési eszközök modul
A beszámolási időszakban dinamikus mérési módszer került kidolgozása mágneses fluidumok lineáris és
nemlineáris mágneses szuszceptibilitásának egyidejű meghatározására. Sikerült elektroreológiai folyadékok
lézer-diffrakciós vizsgálatát kivitelezni. A diffrakciós képek matematikai feldolgozása folyamatban van. Elkészült
egy, az elektroreológiai folyadékok dielektromos tulajdonságainak mérésére alkalmas áramlásos cella.
Megvalósult az inverz gázkromatográf injektáló hurkának térfogatra, valamint időre vonatkozó kalibrálása
poláris anyagokra. A készülék így képessé vált a specifikus kölcsönhatási energiák és a felületi sav-bázis
állandók számítására a Dorris-Gray és a Schultz módszerek alkalmazásával. Az izotróp-nematikus és az
izotróp-kubatikus fázisátalakulások versengését vizsgáltuk v.d. Waals elmélet segítségével. Szimulációkkal
ellentétben az elméleti számolások nem igazolják a kubatikus fázis felléptét oblát ellipszoidok rendszerében.
Gázmolekulák transzportjának DCV-MD szimulációja valósult meg szilikátmembránokban a membránon belüli
hőmérséklet és a membránréteg vastagság dinamikus szelektivitásra gyakorolt hatásának vizsgálata
érdekében. Hierarchia szintek közötti információátvitel matematikai modellezésében egy új kétszintű
megközelítés került bevezetésre.
Megtervezésre és megépítésre került egy teljesítményelektronikai áramkör, melynek segítségével valós
méréseket hajtottunk végre. A mérési eredmények alapján a kondenzátorok életciklusa növelhető.
A pályázatban tervezett ütemterv szerint történik a szakmai megvalósítás.