A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.
Katalitikus reakciók modul
Különböző összetételű, mártásos szol-gél technikával előállított antibakteriális bevonatok fotokatalitikus aktivitását vizsgáltuk látható fénytartományában, modellvegyületként a korábban részletesen megvizsgált benzolszulfonsavval. A degradáció nyomon követése spektrális változások mérésével történt. Királis polipiridil-ligandumokkal nyert Fe(II)-komplex PhIO-val való reakcióját vizsgálva megállapítást nyert, hogy a reakció szobahőmérsékleten is stabilis Fe(IV)O komplexet eredményez. A metastabil intermedier karakterizálása után vizsgáltuk az oxidációs aktivitását oxigénátviteli (szulfid oxidáció) és CH-aktiválással (benzilalkohol és alkánok oxidációja) járó reakciókban. A reakciók a tervezett katalitikus reakciók elemi lépéseinek tekinthetők. A kukoricaszár hasznosítás vizsgálatait klorid aniont tartalmazó ionos folyadék és Cellic HTec2 enzim kombinációjával folytatva kimagaslóan jó cukor előállítási hatékonyság volt elérhető.
Hulladék, mint nyersanyag modul
Kivitelezésre került a vörösiszappal készülő téglához használni kívánt agyagok radiológiai vizsgálata. Félvezető detektoros gammaspektrométerrel meghatározásr került a minták radionuklid tartalma, radon emanációs és exhalációs tulajdonságai. Hidrosztatikai módszerrel meghatározásra került a bioaktív kerámiák testsűrűsége és porozitása, mely a kerámiák oldódását nagymértékben befolyásolja. Az oldódási mechanizmust a testfolyadék kalcium tartalmának klasszikus analitikai módszerrel való meghatározásával jellemeztük, továbbá vizsgáltuk a próbatestek felületén bekövetkező szerkezeti változásokat pásztázó elektronmikroszkópi felvételek segítségével. A vörösiszap lehetséges katalitikus hasznosítása céljából végzett kísérletek eredményeként megállapítást nyert, hogy a reakcióidőt növelése C16 konverzióját növelte mind Lampart (83%), mind Parr reaktor (65%) esetén. Kivitelezésre került a kapcsoló ágenssel felületkezelt, szénszállal erősített HDPE granulátumokból fröccsöntött próbatestek húzó-, hajlító, ütvehajlító és fárasztásos húzóvizsgálatai. Gázfrakciókkal, valamint könnyű benzin frakció és a bontási termékek benzin frakcióinak elegyeivel részletes reaktorkísérletek során nyert termékek vizsgálata jelenleg is folyik.
Támogató fejlesztési eszközök modul
Sikeres laboratóriumi kísérletek kerültek kivitelezésre Fe2O3 kolloidok preparálására. Megkezdődött egy újabb mérési elrendezés kialakítása dipoláris folyadékok Kerr-állandójának mérésére. Új, ionpár folyadékkromatográfiás módszer került kidolgozása naftalin-szulfonát, naftalin-diszulfonát és naftalin-triszulfonát vegyületek elválasztására, analitikai meghatározására. Polimer kompozitok kristályosodási kinetikai paramétereinek meghatározására alkalmas számítógépes algoritmus került kifejlesztése.
Nagy számításigényű (>100 millió atomos) szimulációk futtatása történt meg kaolinit interkalációjának vizsgálatára kálium-acetát vizes oldatával ill. hexil-aminnal. Befejeződtek a NaCl elektrolit oldat aktivitási tényezőjének koncentráció és hőmérsékletfüggését befolyásoló paraméterek vizsgálatára vonatkozó kutatások. Dinamikus optimalizálási algoritmus fejlesztése folyt reaktorok optimális hőmérsékleti alapjelének meghatározására. Folytatódtak a többfázisú gáz-szilárd és folyadék-folyadék diszperz rendszerek szimulációs vizsgálatának validálásához szükséges kísérleti berendezések fejlesztései.
A fenti eredményeken túl ebben a beszámolási ciklusban is folytatódott az előző időszakok eredményeinek összefoglalása és folyóiratokban történő publikálása.