A projekt szakmai megvalósítása a tervezett ütemterv szerint zajlott. A három kutatási főirányban az alábbi eredmények születtek.
Katalitikus reakciók modul
Titán-dioxid nanorészecskéken alapuló fotokatalízissel szennyezőanyagok hatékony lebontását sikerült megvalósítani UV besugárzással. Ciklikus reakciókat dolgoztunk ki hidrogén, mint környezetbarát üzemanyag vízből történő előállítására. Hordozóhoz rögzített palládium-katalizátorokat fejlesztettünk ki, amelyek szűréssel könnyen eltávolíthatók, folyamatos körülmények között több órán át megőrzik aktivitásukat. Különböző rendezettségű kaolinok felületmódosításával halloysit-szerű nanocsöveket és ál-hexagonális nanorészecskéket állítottunk elő. Átfogó felületi és szerkezeti jellemzést végeztünk nanohibridek tervezhető előállításának érdekében. Hemicellulóz tartalmú természetes szubsztrátokból kiindulva vizsgáltuk a második generációs bioetanol előállítás lehetőségét. Eljárást dolgoztunk ki és szabadalmi bejelentést tettünk egy eljárásra, amely egy hengerben mozgó dugattyúra épülő elválasztást valósít meg a membrán technológiában alkalmazott ionos folyadékok segítségével.
Hulladék, mint nyersanyag modul
Üvegszál erősítésű poliészter hulladék betonban való alkalmazhatóságát vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy ezekkel a hagyományos építőipari betonban a homokos kavics 5%-a helyettesíthető. Poliolefin hulladékok termikus krakkolással nyert, különböző forráspont tartományú frakciók és az ezeknek megfelelő kőolajipari anyagáramok együttes minőségjavítására lefolytatott reaktorkísérletek eredményei alapján új, katalitikus rendszereket dolgoztunk ki. Vörösiszap minták radionuklid koncentrációit mértük, és meghatároztuk azokat a keverési arányokat, amelyek esetén az adott építőanyag még teljesíti az EU által előírt minősítés feltételeit, emellett kutatásokat végeztünk annak érdekében, hogy a termékekből a radon-kiáramlást lecsökkentsük. Tanulmányoztuk vörösiszap katalizátorként történő hasznosítását szénhidrogén átalakulásokon keresztül. Megállapítottuk, hogy jelentős aktivistást mutatott a vörösiszap savas és termikus előkezelést követően. Vizsgáltuk a vörösiszap kohászati hasznosítási lehetőségeit is. Munkánk során sikerrel állítottunk elő vascseppeket vörösiszap mintákból.
Támogató fejlesztési eszközök modul
Kalorimetria kutatásokat végeztünk szén-nanocsöveket tartalmazó, újrahasznosított polietilén-tereftalát bázisú kompozitok üvegesedési, kristályosodási, olvadási és termikus stabilitási jellemzőinek meghatározására. Kvantitatív eredményeket értünk el a magnetoreológiai és az elektroreológiai folyadékokban a külső terek hatására kialakuló dipólus-dipólus kölcsönhatás energetikai vizsgálatában. Zöldkémiai megfontolások alapján kromatográfiás módszereket dolgoztunk ki és alkalmaztunk környezeti szennyezők és felületaktiv anyagok fotokémiai bomlástermékeinek nyomon követésére. Tanulmányoztuk zeolitok és agyagásványok szorpciós tulajdonságait, szerkezeti és fázisegyensúlyi tulajdonságait. Javaslatokat fogalmaztuk meg a kondenzátorgyártási technológia javítására, illetve egy alkalmazás-orientált kondenzátor típus kifejlesztésére. Sikeresen alkalmaztuk a folyamatmérnökség hierarchikus szemléletét katalitikus reaktorok modellezésében és irányításában, ellátási láncok optimálásában és termelő rendeszek energia felhasználásának elemzésében.
A projekt futamideje alatt a kitűzött szakmai célokat teljesítettük. A munkánk során elért eredményeket rangos folyóiratokban közöltük. Szakmai eredményeink jelentőségét a projekt keretében született publikációk magas, több mint 250 egységnyi összesített hatástényezője igazolja. A projekt megvalósítása során számos hazai és nemzetközi partnerrel alakítottunk ki szakmai kapcsolatot. A pályázatban vállalt monitoring mutatókat teljesítettük.
A projekt keretében egy olyan, nemzetközi szinten is versenyképes kutatócsoport hálózat jött létre, mely képes magas szintű K+F+I igények kielégítésére a megvalósított alap- és alkalmazott kutatási területeken.