Hulladékgazdálkodási
Kompetencia Központ
Publikációk
Synthesis of Cleavable Polyolefins via Ring-Opening Insertion Metathesis Polymerization (ROIMP) of Cyclopentene with Unsaturated Polyester Oligomers
Szerzők: Vajk Farkas; Ádám Erdélyi; Kristóf Varga; Dang Vu Hai; Momoko Ishii; Márton Nagyházi; Gábor Turczel; Pooja Dubey; László Trif; Ole Osterthun; Paul T. Anastas; Jürgen Klankermayer; János Moczó; Róbert Tuba
Megjelenés: Macromolecules, 59, 515–523 (2026).
Összefoglaló: A kutatás olyan poliolefinek előállítására dolgozott ki módszert, amelyek láncába kémiailag hasítható észter- vagy karbonátcsoportok épülnek be. A szerzők ciklopentént telítetlen oligomerekkel kopolimerizáltak gyűrűfelnyitásos inszerciós metatézispolimerizációval. A létrehozott polimerek hidrolízisével kisebb molekulatömegű, hidroxil-végcsoportos oligomereket állítottak elő, hidrogénezéssel pedig telített szénhidrogénláncokat tartalmazó anyagokhoz jutottak. Egy kiválasztott rendszerben a szintézis méretnövelését is bemutatták; az eredmények a kémiailag könnyebben bontható műanyagok fejlesztéséhez járulnak hozzá.
DOI: 10.1021/acs.macromol.5c03036
Size-resolved and seasonal assessment of the undersized fraction of municipal solid waste: Resource potential and environmental risks
Szerzők: Róbert Kurdi; Eliza Molnár; Kinga M. Berta; Csilla Őze; Csaba Leitol; Janka Bobek-Nagy
Megjelenés: Journal of Environmental Management, 400, 128749 (2026).
Összefoglaló: A kutatás egy magyarországi mechanikai-biológiai hulladékkezelő üzemből származó stabilizált rostaaljfrakció összetételét és hasznosíthatóságát vizsgálta évszakos és szemcseméret szerinti bontásban. A 20–60 mm-es frakciók jelentős műanyag- és papírtartalommal, valamint akár 22,7 MJ/kg fűtőértékkel rendelkeztek. A 10 mm alatti finomfrakciókban ezzel szemben jelentős fémfeldúsulást mértek, ami korlátozhatja biztonságos hasznosításukat. Az eredmények szerint a szemcseméret szerinti szétválasztás alapvető a hasznosítható komponensek elkülönítéséhez és a környezeti kockázatok csökkentéséhez.
Model structures and approaches for municipal solid waste prediction – A review
Szerzők: Róbert Fejes; Róbert Kurdi; Viktor Sebestyén
Megjelenés: Resources, Conservation & Recycling Advances, 29, 200310 (2026).
Összefoglaló: Az áttekintés 78 kiválasztott tanulmány alapján rendszerezi a települési szilárd hulladék mennyiségének előrejelzésére alkalmas modelleket és adatforrásokat. Összesen 36 mesterséges intelligencián alapuló modellt és 455 helyettesítő magyarázó változót tár fel és katalogizál. A szerzők olyan ajánlási keretrendszert dolgoztak ki, amely az előrejelzési feladat, a megfigyelések száma és a rendelkezésre álló változók alapján támogatja a modellstruktúra kiválasztását. A munka az adatvezérelt tervezéshez és a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztéséhez nyújt módszertani segítséget.
DOI: 10.1016/j.rcradv.2025.200310
Case Study on Kitchen Waste Collection Materials: Comparing the Effects of Biobased Bags on Anaerobic Digestion
Szerzők: Veronika Kalauz-Simon; Péter Komáromy; Nándor Nemestóthy; Tamás Rózsenberszki; Janka Bobek-Nagy; Csilla Őze; Károly Kalauz; Katalin Kovács; Katalin Bélafi-Bakó
Megjelenés: Chemical Engineering Transactions, 121, 109–114 (2025).
Összefoglaló: A kutatás öt kereskedelmi forgalomban kapható konyhaihulladék-gyűjtő zsák – három papír- és két biológiailag lebomló műanyagzsák – hatását vizsgálta mezofil, szakaszos anaerob lebontás során. A papírzsákok hozzávetőleg 5–20%-kal növelték a metán- és biogázhozamot a kontrollokhoz képest, míg a műanyagzsákok hasonló vagy kissé alacsonyabb hozamot eredményeztek. A kísérletek végén mindkét anyagtípusból maradtak felismerhető darabok a fermentációs maradékban. Az eredmények a vizsgált körülmények között a papírzsákok kedvezőbb alkalmazhatóságát jelzik, és segítik a biológiai kezeléssel összehangolt gyűjtőeszközök kiválasztását.
Enhancing Biomethanization of Kitchen Waste through Membrane Contactor-Mediated Hydrogen Supply
Szerzők: Veronika Kalauz-Simon; Péter Komáromy; Nándor Nemestóthy; Tamás Rózsenberszki; Róbert Fejes; Katalin Kovács; Katalin Bélafi-Bakó
Megjelenés: Proceedings of the 33rd European Biomass Conference and Exhibition, Valencia, Spain, 9–12 June 2025, pp. 838–842. ISBN 978-88-89407-25-7.
Összefoglaló: A tanulmány a konyhai hulladék anaerob lebontását kapcsolja össze a hidrogén biológiai metánná alakításával. A hidrogént PDMS-membránkontaktoron keresztül vezették a reakcióelegybe, hogy javítsák hozzáférhetőségét a metanogén mikroorganizmusok számára. A termelt biogáz egészére vonatkoztatott metántartalom 76 ± 0,5% volt, miközben a fermentáció későbbi szakaszában a reaktor gáztérmintáiban 98 ± 1,12%-ot is mértek. A vizsgálat a membrános hidrogénbetáplálás lehetőségeit mutatja be a konyhai hulladék energetikai hasznosítása és a power-to-methane technológia összekapcsolásában.
DOI: 10.5071/33rdEUBCE2025-4CV.5.37
Keverő nélküli intenzív fázisérintkeztetés bioreaktorokban
Szerzők: Komáromy Péter; Kalauz-Simon Veronika
Megjelenés: Membrántechnika és ipari biotechnológia, 16(4), 54–61 (2025).
Összefoglaló: A cikk olyan reaktorkonstrukciókat tekint át, amelyek hagyományos mechanikai keverő nélkül biztosítanak intenzív fázisérintkeztetést. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be a permetoszlop-, a jet-loop- és a mikrostrukturált reaktorokat, valamint a membránkontaktorokat. Ismerteti az anyagátadás javításának lehetőségeit, továbbá az energiaigényhez és a biokatalizátorok védelméhez kapcsolódó szempontokat. A bemutatott alkalmazások között szerepel a membránon keresztüli hidrogénbevitel is, amely a konyhai hulladékból termelt biogáz metántartalmának növelését szolgálja.
https://real-j.mtak.hu/29549/4/MIB2025-4-1.pdf
Szerves hulladékok innovatív hasznosítása: a konyhai hulladék és a Power-to-Gas koncepció találkozása
Szerzők: Kalauz-Simon Veronika; Komáromy Péter; Nemestóthy Nándor; Rózsenberszki Tamás; Tóth Gábor; Fejes Róbert; Kovács Katalin; Bélafiné Bakó Katalin
Megjelenés: Energiagazdálkodás, 66(1–2), 20–25 (2025).
Összefoglaló: A tanulmány a konyhai hulladék anaerob lebontásának és a power-to-gas koncepciónak az összekapcsolását vizsgálja membránkontaktoros hidrogénbetáplálással. A kísérletekben a hidrogénadagolás növelte a biogáz metántartalmát: a teljes termelt gázra vonatkoztatott érték 76 ± 0,5% volt, a későbbi gáztérmintákban pedig 98 ± 1,12%-ot is mértek. A teljes biogázmennyiség ugyanakkor csökkent, és a korai hidrogénbetáplálás kedvezőtlenül befolyásolta a folyamat kezdeti szakaszát. Az eredmények a hidrogénadagolás időzítésének és intenzitásának optimalizálását jelölik meg a technológia továbbfejlesztésének fontos feladataként.
https://ete-net.hu/wp-content/uploads/2026/08/ENGA-2025_1-2_archiv.pdf#page=22
Olefin isomerisation–metathesis (ISOMET): recent advances in sustainable applications
Szerzők: Gábor Turczel; Ádám Erdélyi; Márton Nagyházi; Róbert Tuba
Megjelenés: Organometallic Chemistry, Volume 46, pp. 1–29. The Royal Society of Chemistry (2025).
Összefoglaló: A könyvfejezet az olefinek izomerizációját és metatézisét összekapcsoló tandem katalitikus eljárások alapelveit és újabb eredményeit foglalja össze. Bemutatja, hogyan szabályozható az alkének lánchossza egymással kompatibilis homogén vagy heterogén katalizátorok alkalmazásával. A tárgyalt eljárások finomvegyszerek és más értéknövelt termékek előállításában, valamint polimerhulladékok kémiai hasznosításában kínálnak lehetőségeket. Az áttekintés a katalizátorrendszerek működését és a fenntartható vegyipari alkalmazásokhoz kapcsolódó fejlesztési irányokat is ismerteti.
DOI: 10.1039/9781837070725-00001
Gas Phase Membrane Bioreactors
Szerzők: Katalin Bélafi-Bakó
Megjelenés: Periodica Polytechnica Chemical Engineering, 69(3), 439–444 (2025).
Összefoglaló: A rövid áttekintés a membránkontaktorokat biológiai folyamatokkal egyesítő gázfázisú membrán-bioreaktorokat mutatja be. Ismerteti a különböző membránmodulok felépítését, működését és alkalmazásait, többek között illékony szerves vegyületek és más gázszennyezők eltávolítására. A hagyományos biológiai gáztisztítási eljárásokkal összehasonlítva tárgyalja a technológia anyagátadási és üzemeltetési előnyeit. Kitér a beruházási költségekre, a hosszú távú stabilitás korlátaira és a további fejlesztési lehetőségekre is.
Carboxylic Acid Production from Kitchen Waste and Sewage Sludge Digestate Inoculation via Acidogenic Fermentation at High Organic Load
Szerzők: Tamás Rózsenberszki; Veronika Kalauz-Simon; Róbert Fejes; Péter Bakonyi; László Koók; Róbert Kurdi; Nándor Nemestóthy; Katalin Bélafi-Bakó
Megjelenés: Waste and Biomass Valorization, 16, 3733–3743 (2025).
Összefoglaló: A kutatás konyhai hulladékból állított elő illó zsírsavakat savtermelő fermentációval, fermentált szennyvíziszapot alkalmazva oltóanyagként. A kísérleteket nagy kezdeti szervesanyag-terhelés mellett végezték, és vizsgálták a pH-szabályozás, az oltóanyag-kezelés, valamint a szakaszos és rátáplálásos üzemmód hatását. A napi pH-szabályozással működő egyik kísérletben 0,31 g összes illó zsírsav/g szerves szárazanyag hozamot értek el, n-vajsav túlsúlyával. Az eredmények szerint a technológia a konyhai hulladék vegyipari alapanyagként hasznosítható szerves savakká alakítását támogathatja.
DOI: 10.1007/s12649-025-02887-z
Tagetes erecta as a Nickel Phytoremediator: Insights into Accumulation and Growth Response
Szerzők: Eliza Molnár; Janka Bobek-Nagy; Tatjána Juzsakova; Róbert Kurdi; Renáta Rauch
Megjelenés: Circular Economy and Sustainability, 5, 6483–6498 (2025).
Közleménytípus: Folyóiratcikk
Összefoglaló: A tanulmány a Tagetes erecta nikkelfelvételét és növekedését vizsgálta különböző nikkelkoncentrációjú talajokban. A talaj nikkeltartalmának mintegy 60%-a biológiailag hozzáférhető maradt. A növények 2000 mg/kg szárazanyag talajterhelés mellett is életképes biomasszát képeztek, míg 6000 mg/kg mellett nem maradtak életben. Az eredmények a növény fitoremediációs alkalmazásának lehetőségét és korlátait mutatják be.
DOI: 10.1007/s43615-025-00603-6
Sustainable Waste Management in University Environment: Biowaste Recovery
Szerzők: Kinga Manuéla Berta; Róbert Kurdi; Anikó Reider; Zsuzsanna Banász
Megjelenés: Circular Economy and Sustainability, 5, 6089–6111 (2025).
Összefoglaló: A kutatás az egyetemi biohulladék helyi komposztálását és a komposzt felhasználása iránti igényt kapcsolja össze. Európai statisztikai adatok mellett komposztminőségi és növénynevelési vizsgálatokat, valamint az egyetemi közösség kérdőíves felmérését használja. A komposzt a vizsgált paraméterek szerint megfelelt a vonatkozó követelményeknek, és kedvezően hatott a növénynövekedésre. A tanulmány az intézményi biohulladék körforgásos kezeléséhez és a közösség bevonásához nyújt példát.
DOI: 10.1007/s43615-025-00638-9
Machine Learning Classifier-Based Metrics Can Evaluate the Efficiency of Separation Systems
Szerzők: Éva Kenyeres; Alex Kummer; János Abonyi
Megjelenés: Entropy, 26(7), 571 (2024).
Összefoglaló: A tanulmány megmutatja, hogy a gépi tanulási osztályozók értékelésére használt mutatók szeparációs rendszerek hatékonyságának jellemzésére is alkalmazhatók. A szerzők entrópián és információnyereségen alapuló mérőszámokat dolgoztak ki a teljes rendszer és az egyes műveleti egységek értékelésére. A ROC-görbék segítségével vizsgálták az optimális elválasztási határ megválasztását. A módszereket egy hulladékválogató rendszer sztochasztikus modelljén végzett szimulációkkal ellenőrizték.
Konyhai hulladékok feldolgozása bio-folyamatok segítségével
Szerzők: Komáromy Péter; Kalauz-Simon Veronika; Nemestóthy Nándor; Tóth Gábor; Kovács Katalin; Kurdi Róbert; Bélafiné Bakó Katalin
Megjelenés: Membrántechnika és ipari biotechnológia, 15(4), 46–54 (2024).
Összefoglaló: A cikk a konyhai hulladékok biológiai feldolgozásának hagyományos és újabb lehetőségeit tekinti át. A komposztálás és a biogáztermelés mellett értéknövelt termékek, például szerves savak, biohidrogén és más hasznos komponensek előállítását is tárgyalja. Bemutatja az alapanyag változó összetételéből és nagy nedvességtartalmából adódó kihívásokat, valamint az előkezelés és a folyamatszabályozás jelentőségét. A szerzők a több terméket előállító, egymásra épülő biofinomítói folyamatokat ígéretes fejlesztési irányként azonosítják.
Ruthenium-catalyzed “open-loop” recycling of polyethylene via tandem isomerization-metathesis (ISOMET)
Szerzők: Vajk Farkas; Pascal Albrecht; Ádám Erdélyi; Márton Nagyházi; Beatrix Csutorás; Gábor Turczel; Norbert Miskolczi; Janka Bobek-Nagy; Ole Osterthun; Jürgen Klankermayer; Robert Tuba
Megjelenés: Green Chemistry, 26, 10225–10231 (2024).
Összefoglaló: A kutatás kétlépéses eljárást mutat be a polietilénhulladék értékes vegyipari alapanyaggá, propilénné alakítására. Az első lépésben lassú pirolízissel olefinekben gazdag olajat állítottak elő, majd annak komponenseit ruténiumalapú katalizátorokkal, etilén jelenlétében alakították tovább. A tandem izomerizáció–metatézis eljárást 900 ml-es reaktorrendszerben és ismételt szakaszos kísérletekben is vizsgálták. A fogyasztás utáni polietilénből származó alapanyagon elért összesített katalitikus ciklusszám 2788 mol propilén/mol metatéziskatalizátor volt.