Dr. Somlai János szerkesztésében és dr. Tóth-Bodrogi Edit lektorálásával megjelent dr. Somlai János és dr. Hegedűs Miklós „Esetek, balesetek nukleáris fegyverekkel" című könyve.
A könyv bemutatja a Japán ellen bevetett atombombák hatását, valamint a nukleáris fegyverek gyártásánál tesztelésénél előfordult olyan eseteket, baleseteket, amelyek a környezet elszennyezése mellett a dolgozók és/vagy a lakosság jelentős sugárterhelésével is jártak.
A Veszprém Televízió Beszéljünk róla című közéleti magazinműsora 2025. november 24-i adásában Dr. Koók Lászlót, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának tudományos főmunkatársát látta vendégül. Az interjú középpontjában a biomérnöki kutatások, a bioelektrokémia és a fenntartható technológiák jövője állt.
Koók László beszélt pályaválasztásának hátteréről, a biomérnöki szak iránti elköteleződéséről, valamint kutatásairól, amelyek a sejten kívüli elektronátadás és a szén-dioxid hasznosítása köré épülnek. Mint elmondta, a kutatócsoport legújabb eredményei azt vizsgálják, hogyan alakíthatók ki olyan baktériumfilmek, amelyek képesek elektromos töltés segítségével iparilag is hasznos vegyületeket előállítani.
A beszélgetés kitért a hulladékalapú cellulóz-ionogélek fejlesztésére, valamint az ezekből készíthető új membránokra és elektródokra is.
A hidrogén méretében is a legkisebb molekulájú gáz a Földön, ez is az egyik oka annak, hogy rendkívül nehéz veszteségmentes tárolása és így felhasználásának körülményei is korlátozottak. A Pannon Egyetem kutatói most egy újonnan indult nemzetközi projektbe szálltak be, aminek célja, olyan megoldások kidolgozása, amelyek csökkentik a hidrogén behatolását az eddig használt fém burkolatú tartályok anyagába, legyengítve azok szerkezetét, és lehetővé teszik a kis molekulájú gáz biztonságos tárolását és szállítását, ami egyelőre komoly anyagtudományi kihívást jelent és többek között gátja annak is, hogy a gépjárművekhez biztonságos üzemanyagtartályok készülhessenek.
Egyetemi kutatást fiatalok nélkül nem lehetne csinálni – a Magyar Kémikusok Lapja közölt interjút Skodáné Dr. Földes Ritával, a Pannon Egyetem egyetemi tanárával.
Az interjú ezen a linken megtekinthető, teljes szövegével a letölthető lapban olvasható.
A Magyar Kémikusok Lapja itt érhető el.
Az Ajkai Szó Online hírportál riportot közölt dr. Hancsók Jenő professzor emeritus-szal. A teljes cikk elolvasható a hírportálon.
A mobilitás hét lecsengetéseként, vagy inkább annak apropóján szeretnénk felvillantani egy szeletet abból, hogy – immár évtizedek óta – milyen eredményes kutatás és fejlesztés zajlik a Pannon Egyetemen, annak is MOL Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszékén a motorhajtó anyagok kutatásában és fejlesztésében. Ezen kutatások vezetője és „motorja” dr. Hancsók Jenő, ma már professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár, a Mol Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék vezetője volt, aki – többek között – a motorhajtóanyagok minőségének tanúsítását felügyelő tanács elnöki teendőit is ellátta.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem ELKH-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának kutatója a Portfolio.hu-n megjelent cikkében rámutat, hogy a klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemben zajlik és súlyosabb következményekkel jár, mint azt korábban gondolták. Szerinte a hőhullámok, a tengerszint emelkedése és a jég olvadása sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint ahogy azt a klímamodellek jósolták.
A cikk kiemeli, hogy a globális felmelegedés nemcsak a légköri hőmérsékletet növeli, hanem elsősorban az óceánok felmelegedését és a jég olvadását okozza. Ezek a folyamatok öngerjesztőek, és sokkal gyorsabban haladnak, mint azt korábban feltételezték. A szerző szerint a "még van időnk" narratíva nem állja meg a helyét, sürgős és radikális intézkedésekre van szükség a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
A teljes cikk elolvasható a portfolio.hu oldalon
Az EUMaster4HPC egy európai egyetemek, kutató/szuperszámítógép központok és ipari partnerek által alkotott szervezet, melynek célja, hogy közös oktatási programot hozzanak létre a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) terén, és egy együttműködő hálózatot hozzanak létre, amely erősíti az európai HPC ökoszisztémát.
Sarkadi Zsófia, a 2022-es HPC Ösztöndíj nyertese, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának Természettudományi Központjában végezte doktori tanulmányait, kutatási területe a nanopórusokon keresztül lejátszódó transzportfolyamatok modellezése.
A teljes cikk az EUMaster4HPC oldalán olvasható el.
A TKP2021-NKTA-21 Környezettudatos Kommunikáció podcast adásában D.Sc. Hancsók Jenő, a Mérnöki Kar professor emeritusa, a motorhajtóanyagokról és az alternatív motorhajtóanyagokról beszél. A professzor úr bemutatja a korszerű, környezetbarát, kis károsanyag-kibocsátású motorhajtóanyagok fejlesztésének legújabb eredményeit. A podcastban szó esik a jövő motorhajtóanyagairól, és arról, hogy ezek hogyan járulhatnak hozzá a fenntartható jövőhöz.
A Liceum TV YouTube csatornán megtekinthető egy érdekes és izgalmas előadás Dr. Boda Dezsőtől, aki a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Természettudományi Központjának professzora.
Előadásában bemutatja, hogy miért fontos a komplexitás fogalma, és milyen következményei vannak az előttünk álló kihívások szempontjából. A komplex rendszerek olyan hierarchikus struktúrák, amelyek sok elemből állnak, kölcsönhatnak egymással és adaptív viselkedést mutatnak. A rendszer szintjei között visszacsatolások működnek, amelyek lehetővé teszik az ágensek válaszát az őket ért hatásokra. A komplex rendszerek jellemzője az emergencia, vagyis az a jelenség, amikor a rendszer magasabb szintjén új tulajdonságok jelennek meg, amelyek nem vezethetők le az alacsonyabb szintű elemek tulajdonságaiból.
Március 22-én, a víz világnapján került adásba a Ridikül című műsor, amelynek vendége volt Dr. Stenger-Kovács Csilla egyetemi docens, limnoökológus, az ELKH-Pannon Egyetem Limnológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. A beszélgetés során Stenger-Kovács Csilla bemutatta a limnológia és a limnoökológia tudományágát, amelyek a vizek élővilágát és környezeti állapotát vizsgálják.
A 2025/2026. tanév időbeosztása
