A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.3
1. Katalitikus reakciók modul
A beszámolási időszakban megkezdődött az érzékenyített kolloid félvezetők alkalmazása szerves szennyezők
fotokatalitikus bontására, ill. ezek kombinálás más hatékony oxidációs (pl. ozonizálás) eljárással. Megtörtént a
rögzítés hőmérsékletének és az oldószer megválasztásának hatásának vizsgálata hordozóhoz kötött
ionfolyadék fázisok készítésénél. Kiváló aktivitással és szelektivitással sikerült prokirális olefineketet
hidrogénezni foszfin-foszfit ligandumok ródium-komplexeivel. Megvalósult a funkcionalizált, valamint
hidroxiapatittal és hidroxiapatit-SiO2 reagensekkel módosított carbon nanotub rendszerek derivatográfiás,
valamint agyagásvány nanostruktúrák IGC vizsgálata. A cellulóz enzimes hidrolízisének vizsgálata során
kukoricaszár szemcse kiindulási anyagra vonatkoztatva megállapításra került, hogy az alacsonyabb
kukoricaszár-tartalom mellett magasabb százalékos cukortartalom érhető el, különösen magasabb
szemcseméret esetében.
A beszámolási időszakban a Pannon Egyetem Mérnöki Karán 82, míg a Dunaújvárosi Főiskolán 7 kutató
dolgozott több, mint 50 hallgatóval, doktorandusszal együtt a 3 modulon.
Katalitikus reakciók modul
A beszámolási időszakban elindult felületaktív szennyezőanyagok fotokatalitikus és termikus módszerrel is
kombinált fotokatalitikus bontásának vizsgálata. Befejeződtek az aromás vegyületek vizes fázisú fotooxidációja
során keletkező mukonaldehid-származékok képződésének perturbációs módszerrel történő számításai.
Ionfolyadékban nyert anyagok átalakításával olyan jódszármazékok előállítását sikerült megoldani, melyek
kiindulási anyagként szolgálnak további szintézisekhez. Megvalósult a halloysit-szerű nanostruktúrák, valamint
4 különböző rendezettségű és ásványi összetételű kaolinból preparált nanostruktúrák szerkezeti jellemzőinek
vizsgálata. Előkísérletek történtek az előállított nanostruktúrák továbbkezelésére, nagynyomású bombában,
felületi hidrolízis céljából. Ionos folyadékok felhasználási lehetőségét vizsgálva mezőgazdasági, cellulóz alapú
hulladékok hasznosításában megállapítást nyert, hogy az ionos folyadékos előkezelés növeli a glükóz
felszabadulást, ezáltal alkalmazhatók második generációs bioüzemanyagok előállítása során.