A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.
Katalitikus reakciók modul
Imidazolium--tartalmú SILP katalizátorokat teszteltünk oldószermentes aminokarbonilezési reakciókban és megállapítottuk, hogy a fő termékek amidok. A körülmények megfelelő megválasztásával szelektíven jutottunk az amid termékekhez. A katalizátor többször újrafelhasználhatónak bizonyult. Horvát partnereinkkel biciklusos szerves vegyületek fotokatalitikus oxigénezését végeztük mangán(III)-porfirin alkalmazásával. Nikkel(II)-porfirin villanófény-fotolízis vizsgálatával triplett gerjesztett állapot képződését mutattuk ki 355 nm-es gerjesztés mellett. Kobalt(III)-porfirin higany(II)-katalizált képződésének mechanizmusa is felderítésre került. Vizsgáltuk ionos folyadékban előkezelt cellulóz hidrolízisét szol-gél módszerrel rögzített celluláz enzimmel 9 ciklusban. Azt tapasztaltuk, hogy az előkezelt cellulózzal könnyebben ment végbe a reakció és az enzim a 9. ciklus után is megőrizte aktivitásának 30 %-át. 50% Fe-tartalmú mesterséges kaolin előállítását végeztük el hidrogél-preparációjával, majd ezt követően hidrotermális kezeléssel és átkristályosítással. DFT számításokkal validált periodus modellt kiterjesztettük MM számításokra, nagyobb atomszámú rendszerek leírása érdekében. A modellel a víz szerepét kívánjuk tisztázni az interkalációs/csereinterkalációs folyamatokban.
A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.
Katalitikus reakciók modul
Különböző összetételű, mártásos szol-gél technikával előállított antibakteriális bevonatok fotokatalitikus aktivitását vizsgáltuk látható fénytartományában, modellvegyületként a korábban részletesen megvizsgált benzolszulfonsavval. A degradáció nyomon követése spektrális változások mérésével történt. Királis polipiridil-ligandumokkal nyert Fe(II)-komplex PhIO-val való reakcióját vizsgálva megállapítást nyert, hogy a reakció szobahőmérsékleten is stabilis Fe(IV)O komplexet eredményez. A metastabil intermedier karakterizálása után vizsgáltuk az oxidációs aktivitását oxigénátviteli (szulfid oxidáció) és CH-aktiválással (benzilalkohol és alkánok oxidációja) járó reakciókban. A reakciók a tervezett katalitikus reakciók elemi lépéseinek tekinthetők. A kukoricaszár hasznosítás vizsgálatait klorid aniont tartalmazó ionos folyadék és Cellic HTec2 enzim kombinációjával folytatva kimagaslóan jó cukor előállítási hatékonyság volt elérhető.
A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.
Katalitikus reakciók modul
Kísérleti úton meghatározásra került a nikkel-, szamárium- és neodinium-porfirinek napenergia átalakítása és tárolása céljából végzett fotokatalitikus reakcióinak kvantumhasznosítási tényezője és a reakciók mechanizmusa. Foszfit-foszforamidit ligandumok és egyfogú foszfit vegyületekkel módosított katalizátorok kerültek előállításra palládium-katalizált aszimmetrikus reakciók kivitelezésére, melyekkel kiemelkedő aktivitást és szelektivitást sikerült elérni. Fotokémiai módszerrel Ag nanoszemcsék sikeres előállítása magas rendezettségű kaolin és delaminált agyagásványok felületén. 500 mikrométer alatti szemcseméretű, Cellic Htech2 enzimmel kezelt kukoricaszár hasznosítása során megállapítást nyert, hogy a felszabaduló cukor koncentrációja egy telítési görbe mentén változik.
A beszámolási időszakban az alábbi eredmények születtek a három kutatási modulban.
Katalitikus reakciók modul
Új, királis tioéter-foszfin ligandum került előállításra, mely sikeresen, nagy szelektivitással és aktivitással lett
alkalmazva aszimmetrikus allil-helyzetű szubsztitúciós reakciókban, zöld oldószerek felhasználásával. A benzol
fotooxidációjáról gyűjtött eredmények vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a fotokatalitikus
reakciósorozat első nyolc lépése megegyezik a légköri oxidációs reakciómechanizmussal. Megvalósult az
agyagásvány rétegek modellezése shell-by-shell technikával annak érdekében, hogy a nagy atomszámú
organokomplexek rendszerenergiája nagy pontossággal számítható legyen. A mezőgazdasági hulladékok ionos
folyadékkokal történő hasznosítására irányuló szisztematikus kísértletsorozat eredményeként megállapítást
nyert, hogy, a kukorica és szalma előkezelésének hossza nem befolyásolja jelentősen a cukor-felszabadulását.
2. oldal / 3