A Pannon Egyetem (korábban Veszprémi Vegyipari, majd Veszprémi Egyetem) Általános és Szervetlen Kémia Tanszékén jó 40 évvel ezelőtt kezdődtek meg a fotokémiai kutatások, melyek ma már új szervezeti egység, a Környezeti és Szervetlen Fotokémia Kutatócsoport keretein belül folynak. A környezeti és szervetlen fotokémia olyan fény által kiváltott folyamatokkal foglalkozik, melyek természetes körülmények között, ill. mesterséges rendszerekben mennek végbe.
A Pannon Egyetem NMR laboratóriumát 1990-ben melynek elsődleges feladata a Szerves Kémia Tanszék homogén katalízis kutatócsoportjának kiszolgálása volt, valamint a Dunántúl első NMR laboratóriumaként a régió mérési igényeinek kielégítése. 1995-ig a mérések folyékony mintákra korlátozódtak, de azóta a laboratóriumi infrastruktúra kiegészült szilárd minták mérésére is alkalmas mérőfejjel.
A Pannon Egyetemen több évtizedes múltra visszatekintő elektrokémiai és korróziós kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységek 2014-ben indokolttá tették egy korróziós kutatócsoport felállítását a Mérnöki Karon. A kutatócsoport fő feladata korrózióval kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások végzése, illetve oktatás korrózióvédelmi alap-, mester- és továbbképzésben.
Kutatásainkban központi téma a kisvizek kutatása, valamint néhány kiemelt vízi élőlénycsoport (fitoplankton, fitobentosz, makrogerinctelenek) ökológiai vizsgálata terepi, kísérletes, környezeti DNS alapú és modellezési módszerekkel. Kiemelten foglalkozunk az invazív algafajokkal, a ritka- és a kulcsfajokkal. Strukturális és funkcionális közösségi elemzéseinkből elsősorban alapkutatási, de alkalmazott kutatási eredményeink is születnek, melyek rámutatnak vizeink természeti értékeire és biodiverzitásuk megőrzésének módjára is.
A modern analitikai kémia nélkülözhetetlen ismeretanyaggal szolgál az anyagok összetételéről, a kémiai, biológiai, környezeti és technológiai folyamatokról. A kutatócsoport elsősorban két fő területre, az elválasztástudományokra és a felületanalitikai kutatásokra fókuszál. Alap- és alkalmazott kutatást végez kromatográfiás módszerek fejlesztésében, a retenciós folyamatok modellezésében, a víz- és gyógyszeranalízisben, a komplex egyensúlyok és az új alapelvű analitikai elválasztások fizikai-kémiai alapjainak kutatásában, állófázisok tervezésében és fejlesztésében.
A Molekuláris Interakciók Kutatólaboratórium elkötelezett a tudósok és mérnökök következő generációjának oktatásában és képzésében. A laboratórium lehetőséget biztosít alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára, hogy részt vegyenek kutatási tevékenységekben, gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a legmodernebb eszközök használatában, és tapasztalt kutatóktól tanuljanak a tudományterületen.
A kutatócsoport technológiai vagy élettani szempontból releváns anyagi rendszerek elméleti vizsgálatával foglalkozik. A részecskék közötti kölcsönhatásokat modellezzük molekuláris szinten, és kiszámítjuk a rendszer emergens tulajdonságait a statisztikus mechanika eszközeivel, elsősorban számítógépes szimulációkkal (molekuláris dinamika, Monte Carlo). A tanulmányozott rendszerek molekuláris méretű csatornák/pórusok és nanorészecskék rendezett struktúrái.
A kutatócsoport környezetünkben található antropogén eredetű szennyezőanyagok ökotoxikológiai vizsgálatával, a nem humán biótára gyakorolt hatásával foglalkozik. Alternatív teszteket alkalmaz, azaz a gerinces szervezeteken végzett vizsgálatokat helyettesítő módszereket. Kiemelt területünk levegőszennyező komponensek vizsgálata, így elemezzük pl. illegális hulladékégetésből származó légköri szálló por ökológiai kockázatát.
Napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vastartalmú oxidoreduktáz enzimek tanulmányozására. A monovas-tartalmú enzimek (izo-penicillin N-szintáz, az ACC-oxidáz, és a taurin dioxigenáz) közös jellemzője, hogy az általuk katalizált folyamatokhoz dioxigént használnak, amely aktiválását FeIVO-intermedierek keletkezésén keresztül értelmezik.
Kutatócsoport célja különböző katalitikus eljárások hatékonyságának javítása és a szerves szintézisek során képződő hulladékok mennyiségének csökkentése a reakciók szelektivitásának növelésével, a katalizátorok szilárd hordozóhoz történő rögzítésével és/vagy újrafelhasználásukat elősegítő, zöld oldószerek (ionfolyadékok, szerves karbonátok, víz) alkalmazásával.
A 2004-ben alakult kutatócsoport egyik fő kutatási területe a városi állatpopulációkat szabályozó környezeti tényezők, valamint az élőhely-urbanizáció viselkedési és evolúciós következményeinek vizsgálata. Vadon élő populációk vizsgálata és laboratóriumi kísérletek segítségével eltérést mutattak ki a városi környezetben élő és az erdei madarak emberrel szembeni félelme között. Agyi receptor gének vizsgálatával a viselkedésben fellelhető változatosság genetikai hátterét kutatják.
Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratórium tevékenységében alapvető szerepet játszik a fehérjékből felépülő önszerveződő szupramolekuláris rendszerek szerveződési és működési elveinek kutatása, a felismert törvényszerűségek bio- és nanotechnológiai alkalmazása. A flagellumok a baktériumok mozgásszervei, amelyek a sejtmembránba ágyazott nanomotorból, és a hozzá kapcsolódó, propellerként forgatott helikális filamentumból állnak.
Manapság a levegőkémiai kutatások egyre többször kerülnek a figyelem középpontjába a globális éghajlatváltozás és a levegőminőséggel kapcsolatos kérdésekben. A levegőkémiai kutatócsoport elsősorban a légköri aeroszol különböző forrásainak azonosításával, fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatával és a környezetre gyakorolt hatások elemzésével foglalkozik. Az elmúlt évek jelentős kutatási eredményei közé tartozik, hogy a különböző háztartási szilárd hulladék laboratóriumi berendezésben történő égetése során gyűjtött aeroszol mintákban azonosították a műanyagégetés univerzális, illetve új specifikus nyomjelző vegyületeit. Ezen vegyületeket kimutatták a környezeti mintákban is, ami alapján megbecsülték a hulladékégetés levegőminőségre gyakorolt hatását.
A Transzlációs Glikomika Kutatócsoportot Guttman András professzor, az MTA külső tagja alapította 2013-ban. A glikomika azon diszciplínákat foglalja magába, melyek a biológiai rendszerek kötött vagy szabad szénhidrát (glikán) struktúráit és azok funkcióit tanulmányozzák. A csoport a megalakulása óta a glikomikában használatos bioanalitikai módszerek fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozik.
A Környezeti Biotechnológiai Kutatócsoport célja, hogy a fenntartható fejlődés elveivel összhangban kutatómunkájával hozzájáruljon a környezetterhelés csökkentéséhez. Tevékenységében meghatározó szerepet játszanak a környezetkímélő, ill. zöld technológiák fejlesztését szolgáló alapkutatási infrastruktúrák, valamint az innovatív környezetvédelmi és ipari technológiák fejlesztése, amelyek a természetből származó nyersanyagokon, illetve folyamatokon alapulnak, és elősegítik az élhető környezet fenntartását és létrehozását.
A kutatócsoport olyan földtudományi kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek környezeti vonatkozásai vannak, és amelyekre az ásványtan, a kémia és a biológia határterületein végzett vizsgálatok adnak válaszokat. Kutatásuk műszeres hátterét a 2018-ban létrehozott transzmissziós elektronmikroszkópos laboratórium, a Nanolab biztosítja.
A Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testület által NAH-1-1484/2023 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. A Laboratóriumban korszerű műszer- és eszközpark, valamint többéves mérési tapasztalat áll rendelkezésre. Elsősorban légszennyező pontforráson kibocsátott anyagok, munkahelyi légtérbe kibocsátott anyag, környezeti levegő és műanyagok mechanikai és termikus (fröccs- és extrúziós műanyagok, fóliák és lemezek, izotropikus és ortotropikus szálerősítésű műanyag kompozitok, geotextíliák) vizsgálatát végzik. A laboratórium számos mintavevő céggel áll kapcsolatban. Az akkreditált méréseken kívül a laboratóriumban a kutatás-fejlesztések során keletkező termékek analízisét végzik.
Az intézetben intenzív kutatómunka folyik a lekülönbözőbb membránszeparációs technikák alkalmazásának vizsgálatára, biotechnológiai eljárások hatékonyságának javítására illetve megújuló, zöld energia előállítására a VMADI PhD hallgatóinak bevonásával. A Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutatócsoport feladatai: 1) a biomérnök hallgatók oktatása (szakvezetés), 2) a biokémiai, biotechnológiai eljárások minél szélesebb körének megismertetése és 3) a mérnökhallgatók bevezetése a membránok és alkalmazásuk világába.
A MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék nagy hagyományokkal rendelkezik a kőolajfinomítás, a hagyományos és alternatív üzemanyagok, a katalízis és a hulladékok értékesebb termékekké történő átalakításának tématerületein. Szintén a kutatási portfolió része a különböző adalékanyagok előállítása és hatásvizsgálata, az upstream folyamatokhoz alkalmazható adalékok előállítása és EOR eljárások vizsgálata, illetve a vegyipari műveletek vizsgálata.
A Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék sokrétű ipari kapcsolatai elsősorban kutatás-fejlesztési feladatok közös megoldását célozzák. Ezen a projektekben, kollégáink tudására és eredményeire támaszkodva, támogatjuk konkrét ipari fejlesztési, üzemeltetési, irányítási problémák megoldását, ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy kutatási eredményeinket valós ipari rendszereken alkalmazzuk, továbbá oktatóink jelentős – az egyetemi képzési programokban nagyon jól hasznosítható – ipari tapasztalatokra tegyenek szert.
A kutatócsoport fő kutatási témái közé tartoznak az építési területek, épületek radiológiai felmérésének lehetőségei és módszereinek kidolgozása (radon és gamma dózis mérések, talajgáz radonkoncentráció és radon exhaláció mérések) valamint a radonmentesítési eljárások fejlesztése. Foglalkozik továbbá építőanyagok, NORM anyagok (salak, vörösiszap, meddő) építőipari alkalmazhatóságának radiológiai vizsgálatával, radonemanációt befolyásoló paraméterek meghatározásával, az emanáló képesség csökkentési lehetőségeinek, illetve a radon, toron és leánytermékei egyensúlyának, a leánytermékek kötődésének vizsgálatával.
Kutatócsoportunk a fő kutatási hangsúlyt a hulladékgazdálkodás, éghajlatváltozás, fenntartható fejlődési célok és vízgazdálkodás tématerületekre helyezte az elmúlt években. Különböző hulladékok (ipari, lakossági, fogyasztóktól származó műanyag) begyűjtésének, kezelésének és újra hasznosításának megoldásait, beleértve a különböző iszap- és biológiai frakciók ártalmatlanítását. A vízgazdálkodás területén összefüggésében vizsgáljuk a felszíni víztesteket és a szennyező forrásokat körforgásossági szempontok szerint.
A Géptan Intézeti Tanszéken a gépészmérnöki alapképzés és a műszaki mérnökasszisztens képzés gondozásán túl aktív kutatások zajlanak digitális gyártástudomány, forgácsolástechnika, digitális konstrukciós- és gyártástervezés, valamint gépészeti anyagtudomány területén. A tanszék számos ipari partnerrel működik együtt kutatás-fejlesztési pályázatok területén. Kiemelt ipari szereplőnek számít a émában a Büttner Kft., amellyel új típusú CVD bevonatoló berendezés kifejlesztését vállaltuk el, a Marinus Homes Kft., ahol önfenntartó úszóházak automatizált konstrukciós és gyártástervezési keretrendszerét fejlesztjük ki, illetve a CNC Global Working Hungary Kft., ahol pedig szabadalom előtt álló hajtóműrendszer hatékony alkalmazásához kiszolgáló robotot tervezünk.
A funkcionális anyagokat intelligensnek nevezhetjük olyan szempontból, hogy környezetük változására különböző tulajdonságaik megváltozásával adnak választ. A külső stimulus lehet a hőmérséklet, nyomás, pH, elektromos és mágneses tér stb., amire ezek az anyagok alakjuk, viszkozitásuk, rugalmasságuk, színük, mágneses és elektromos tulajdonságaik megváltozásával reagálnak.
A kutatócsoport az elmúlt évek során három fő kutatási területe ért el fontos eredményeket. Először is, a kalcium-foszfát alapú bioanyagok mechanikai szilárdságának javítása érdekében apatit-, whitlockit- és wollastonit-tartalmú üvegkerámiákat állítottak elő különböző kristályos fázisképző adalékanyagokkal. Orvosi szempontból érdekes hidroxiapatit-vasoxid nanokompozitokat állítottak elő különböző nedves kémiai módszerekkel, és meghatározták fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaikat.
A kutatócsoport az elmúlt évek során három fő kutatási területe ért el fontos eredményeket. Először is, a kalcium-foszfát alapú bioanyagok mechanikai szilárdságának javítása érdekében apatit-, whitlockit- és wollastonit-tartalmú üvegkerámiákat állítottak elő különböző kristályos fázisképző adalékanyagokkal. Orvosi szempontból érdekes hidroxiapatit-vasoxid nanokompozitokat állítottak elő különböző nedves kémiai módszerekkel, és meghatározták fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaikat.