A 2004-ben alakult kutatócsoport egyik fő kutatási területe a városi állatpopulációkat szabályozó környezeti tényezők, valamint az élőhely-urbanizáció viselkedési és evolúciós következményeinek vizsgálata. Vadon élő populációk vizsgálata és laboratóriumi kísérletek segítségével eltérést mutattak ki a városi környezetben élő és az erdei madarak emberrel szembeni félelme között. Agyi receptor gének vizsgálatával a viselkedésben fellelhető változatosság genetikai hátterét kutatják. Több, mint egy évtizede folyamatosan nyomon követik városi madarak szaporodási sikerét és túlélését, valamint egyedi telemetriás jelöléssel térképezik fel élőhelyhasználatukat. Eredményeik megmutatták, hogy a városi területek egyes madárfajok számára kedvezőtlen táplálkozási viszonyokat teremtenek, ami csökkenti a szaporodási sikerüket.

Másik fő témájukban gerinces állatok szaporodási rendszerének evolúcióját kutatják. Filogenetikai összehasonlító módszerekkel vizsgálják, hogy milyen környezeti és szociális hatások okozzák pl. a párzási és utódgondozási viselkedés fajok közötti változásait. Elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy a szaporodási viselkedés evolúciója kapcsolatban van a fajra jellemző felnőttkori ivararánnyal, és hogy utóbbit részben az ivarokat meghatározó kromoszómák befolyásolhatják. Egyik legújabb projektjükben ázsiai levéljárók terepi kutatásával vizsgálják, hogy a fajra jellemző fordított ivari szerepek (nőstény versengés, hím utógondozás) kialakulását milyen ökológiai és demográfia tényezők magyarázhatják.

A kutatócsoport részt vesz egy nagyléptékű, az Európai Unió LIFE pályázata által támogatott természetvédelmi projektben, ami az egyik legjellegzetesebb hazai szikes puszta - vizesélőhely komplexum (Miklapuszta, Kiskunsági Nemzeti Park) ökológiai helyreállítását célozza.