A Pannon Egyetem NMR laboratóriumát 1990-ben melynek elsődleges feladata a Szerves Kémia Tanszék homogén katalízis kutatócsoportjának kiszolgálása volt, valamint a Dunántúl első NMR laboratóriumaként a régió mérési igényeinek kielégítése. 1995-ig a mérések folyékony mintákra korlátozódtak, de azóta a laboratóriumi infrastruktúra kiegészült szilárd minták mérésére is alkalmas mérőfejjel.
A Pannon Egyetem (korábban Veszprémi Vegyipari, majd Veszprémi Egyetem) Általános és Szervetlen Kémia Tanszékén jó 40 évvel ezelőtt kezdődtek meg a fotokémiai kutatások, melyek ma már új szervezeti egység, a Környezeti és Szervetlen Fotokémia Kutatócsoport keretein belül folynak. A környezeti és szervetlen fotokémia olyan fény által kiváltott folyamatokkal foglalkozik, melyek természetes körülmények között, ill. mesterséges rendszerekben mennek végbe.
A Pannon Egyetemen több évtizedes múltra visszatekintő elektrokémiai és korróziós kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységek 2014-ben indokolttá tették egy korróziós kutatócsoport felállítását a Mérnöki Karon. A kutatócsoport fő feladata korrózióval kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások végzése, illetve oktatás korrózióvédelmi alap-, mester- és továbbképzésben.
Kutatásainkban központi téma a kisvizek kutatása, valamint néhány kiemelt vízi élőlénycsoport (fitoplankton, fitobentosz, makrogerinctelenek) ökológiai vizsgálata terepi, kísérletes, környezeti DNS alapú és modellezési módszerekkel. Kiemelten foglalkozunk az invazív algafajokkal, a ritka- és a kulcsfajokkal. Strukturális és funkcionális közösségi elemzéseinkből elsősorban alapkutatási, de alkalmazott kutatási eredményeink is születnek, melyek rámutatnak vizeink természeti értékeire és biodiverzitásuk megőrzésének módjára is.
A modern analitikai kémia nélkülözhetetlen ismeretanyaggal szolgál az anyagok összetételéről, a kémiai, biológiai, környezeti és technológiai folyamatokról. A kutatócsoport elsősorban két fő területre, az elválasztástudományokra és a felületanalitikai kutatásokra fókuszál. Alap- és alkalmazott kutatást végez kromatográfiás módszerek fejlesztésében, a retenciós folyamatok modellezésében, a víz- és gyógyszeranalízisben, a komplex egyensúlyok és az új alapelvű analitikai elválasztások fizikai-kémiai alapjainak kutatásában, állófázisok tervezésében és fejlesztésében.
A Molekuláris Interakciók Kutatólaboratórium elkötelezett a tudósok és mérnökök következő generációjának oktatásában és képzésében. A laboratórium lehetőséget biztosít alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók számára, hogy részt vegyenek kutatási tevékenységekben, gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a legmodernebb eszközök használatában, és tapasztalt kutatóktól tanuljanak a tudományterületen.
A kutatócsoport technológiai vagy élettani szempontból releváns anyagi rendszerek elméleti vizsgálatával foglalkozik. A részecskék közötti kölcsönhatásokat modellezzük molekuláris szinten, és kiszámítjuk a rendszer emergens tulajdonságait a statisztikus mechanika eszközeivel, elsősorban számítógépes szimulációkkal (molekuláris dinamika, Monte Carlo). A tanulmányozott rendszerek molekuláris méretű csatornák/pórusok és nanorészecskék rendezett struktúrái.
Napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vastartalmú oxidoreduktáz enzimek tanulmányozására. A monovas-tartalmú enzimek (izo-penicillin N-szintáz, az ACC-oxidáz, és a taurin dioxigenáz) közös jellemzője, hogy az általuk katalizált folyamatokhoz dioxigént használnak, amely aktiválását FeIVO-intermedierek keletkezésén keresztül értelmezik.
Kutatócsoport célja különböző katalitikus eljárások hatékonyságának javítása és a szerves szintézisek során képződő hulladékok mennyiségének csökkentése a reakciók szelektivitásának növelésével, a katalizátorok szilárd hordozóhoz történő rögzítésével és/vagy újrafelhasználásukat elősegítő, zöld oldószerek (ionfolyadékok, szerves karbonátok, víz) alkalmazásával.
A kutatócsoport környezetünkben található antropogén eredetű szennyezőanyagok ökotoxikológiai vizsgálatával, a nem humán biótára gyakorolt hatásával foglalkozik. Alternatív teszteket alkalmaz, azaz a gerinces szervezeteken végzett vizsgálatokat helyettesítő módszereket. Kiemelt területünk levegőszennyező komponensek vizsgálata, így elemezzük pl. illegális hulladékégetésből származó légköri szálló por ökológiai kockázatát.
A 2004-ben alakult kutatócsoport egyik fő kutatási területe a városi állatpopulációkat szabályozó környezeti tényezők, valamint az élőhely-urbanizáció viselkedési és evolúciós következményeinek vizsgálata. Vadon élő populációk vizsgálata és laboratóriumi kísérletek segítségével eltérést mutattak ki a városi környezetben élő és az erdei madarak emberrel szembeni félelme között. Agyi receptor gének vizsgálatával a viselkedésben fellelhető változatosság genetikai hátterét kutatják.